Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.

Irományszámok - 1881-609. Törvényjavaslat, a Svájczczal 1883. márczius 31-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről

609. szám. 193 Ha mindazonáltal a legeltetés ideje alatt akár a nyájak egyik részében, akár a legelte­tési helytől 20 kilométernél kisebb távolságban levő helyen, vagy azon az utón, melyen a nyájnak a határállomáshoz való visszahajtása­kor haladnia kell, ezen állatokra nézve ragá­lyos betegség ütne ki, akkor az állatoknak a másik szerződő fél területére való visszahajtása meg van tiltva, hacsak kényszerkörülmények, mint eleséghiány, rósz időjárás stb. kivételt nem tesznek szükségessé. Ilyen esetekben a járvány által még meg nem lepett állatok visszatérése csak azon óvrendszabályok alkalmazása mellett fog történni, melyeket a betegség elhurczolá­sának meggátlása czéljából a szerződő felek kormányai egyetértőleg megállapítanak. V. czikk. A határtól legfeljebb 5 kilométernyi távol­ságban fekvő helységeknek lakosai a batáron bármily időben mindkét irányban az eke vagy szekér elé befogott saját állataikkal átmehetnek, de csupán földmívelési munka vagy üzletök folytatása czéljából. Ily esetekben azonban következő feltételek­nek vannak alávetve: a) földművelési munka vagy üzlet czéljá­ból a határon átmenő minden fogat azon köz­ségnek helyi hatósága által kiállított bizonyít­ványával el legyen látva, a mely községben az állatok istállója van. Ezen bizonyítvány magá­ban foglalja a fogat tulajdonosának vagy haj­tójának nevét, a marha leírását és ki fogja jelölni kilométerekben a határkerületnek azon területét, a melyen a fogat dolgozni fog; b) azonkívül a kihajtáskor ép ugy, mint a visszahajtáskor azon határközségnek helyi hatósága által kiállított bizonyítvány szükséges, a mely községből a fogat érkezik, és ha a fo­gat más községnek területét is átlépi, akkor ezen községnek bizonyítványa is, mely által igazoltatik, hogy az illető község minden ál­lati járványtól teljesen mentés, és hogy az azt KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XV. KÖTET. Si toutefois pendant l'époque de la pature, il éclatait sóit dans une partié des troupeaux, sóit dans une localité éloignée de moins de 20 kilométres du páturage, sóit sur la route par laquelle dóit s'effectuer le retour du troupeau á la station frontiére, une maladie contagieuse présentant un danger pour le bétail en question, le retour des animaux sur le territoire de l'autre État sera interdit, sauf dans le cas d'urgence, tels que manque de fourrage, intem­péries, etc. — Dans ces derniers cas, le retour des piéces de bétail non encore atteintes par l'épizootie ne pourra avoir lieu que lorsque les mesures de sűreté que les Parties contractan­tes seront convenues d'appliquer pour empécher l'extension de l'épizootie, auront été observées. A r t i c 1 e V. Les habitants des localités qui ne sönt pas situées á plus de 5 kilométres de la frontiére peuvent á toute heure passer la fron­tiére dans les deux sens avec leur propre bétail, attelé á la charrue ou á des voitures, mais cetté facilité ne leur est accordée que pour les travaux agricoles ou pour l'exercice de leur profession. Ils doivent á cetté égard observer les prescriptions suivantes : a) Tout attelage qui passe la frontiére pour des travaux d'agriculture ou pour l'exer­cice d'une profession dóit étre pourvu d'un certiíicat de' l'autorité de la commune oü se trouve l'étable des animaux. Ge certificat dóit porter le nom du propriétaire ou du conducteur de fattelage, la description des animaux et l'in­cücation du territoire-frontiére (en kilométres) dans les limiles duquel l'attelage dóit travailler. b) II dóit étre exigé en outre tant á la sortie qu'au retour un certificat de l'autorité de la commune frontiéra d'oű provient d'atte­lage et en cas de transit par le territoire d'une autre commune une attestation de cetté der­niére portant que la commune dönt s'il ságit est exempte de toute epizootie et que sur une étendue de vingt kilométres á la ronde il n'e­xiste ni pesté bovine ni peripneumonie conta­25

Next

/
Thumbnails
Contents