Képviselőházi irományok, 1881. XIV. kötet • 496-560. sz.

Irományszámok - 1881-529. Az igazságügyi bizottságnak jelentése, „a pénzügyi közigazgatási biróságról” szóló törvényjavaslatra

529. szám. 177 törvényczikkekben a pénzügyi közigazgatási bíróságnak, épen mint legfelsőbb felebbviteli bíróságoknak felállítását magáévá tette, s e bíróságoknak felebbviteli hatáskörét részben már is megállapította; és mivel a pénzügyi közigazgatási bíróságnak e törvényjavaslat által tervezett felállítása egyátaljában nem áll útjában annak, hogy a közigazgatási bíráskodás rendszeres reformműve megalkottassék, sőt ellenkezőleg, mint e téren úttörő, annak útját egyengeti. E törvényjavaslat tárgyalása alkalmával nem kerülte ki a bizottság figyelmét azon szoros összefüggés, mely ezen törvényjavaslat és a közadók kezeléséről szóló azon törvényjavaslat között létezik, a melyet a t. ház előzetes tárgyalás végett az állandó pénzügyi bizottsághoz utasított, s a mely bizottság e törvényjavaslatra vonatkozó 222. számú jelentését a t. háznak be is mutatta. A szoros összefüggés e két törvényjavaslat között abban jelentkezik, hogy azon kérdés, miszerint adó- és illetékügyekben, mely esetekben van a pénzügyi közigazgatási bírósághoz felebbezésnek helye, tulajdonképen csak a két törvényjavaslatnak szorgo; egybevetéséből tűnik ki. És bár a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalás végett nem lön ezen bizottsághoz utasitva, s ennélfogva e bizottság ezen törvényjavaslat rendelkezéseit tüzetes tárgyalás alá venni magát hivatva nem érezheti: mindazáltal azon nézetben van, hogy mulasztást követne el, ha kifejezést nem adna azon meggyőződésének, hogy azon esetek, a melyekben a két törvényjavaslat egybevetéséből kitünöleg a közigazgatási bizottságoknak és az adófelszólamlási bizottságoknak határozatai a pénzügyi közigazgatási birósághoz felebbezhetók, szűk keretbe vágynak szorítva. A közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat (pénzügyi bizottsági szöveg) 8-ik §-a szerint a közigazgatási bizottságoknak másodfokú határozatai a pénzügyi közigazgatási birósághoz az adó- és illetékköteles fél által átalában csak akkor felebbezhetók, ha az első fokú hatóság határozatától eltérnek. A kincstár képviselője, az adófelügyelö nemcsak jogosítva, hanem kötelezve is van egyenlő határozatok esetében is felebbezni, ha a határozatok akár az eldöntött kprdés érdemére, akár az eljárásra nézve a fennálló törvényekbe vagy szabályokba ütköznek. Ellenben az adóés illetékköteles fél egyenlő határozatok esetében csak akkor élhet felebbezéssel, ha a törvény szabályai a bizottság eljárásában sértettek meg. A határozat érdeme által okozott sérelem orvoslása végett, bármily nagy mérvű és törvénybe ütköző legyen az, a független pénzügyi közigazgatási birósághoz való felebbezés az adó- és illetékköteles félnek nincsen megengedve. Ugyanazon törvényjavaslat 3á-ik §-a szerint a felszólamlási bizottságoknak helybenhagyó határozatai rendszerint szintén nem felebbezhetók, s az ilyen helybenhagyó határozatok felebbezése kivételesen csak akkor van megengedve: a) midőn azon kérdés döntendö el, hogy valamely jövedelem vagy kereset az adónak tárgyát képezi-e, vagy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok vagy egyletek adójának alapjául szolgáló vallomásokban előforduló valamely bevétel vagy kiadás a nyers jövedelemből levonható-e ? b) midőn a felszólamlási bizottság alakulásában vagy eljárásában a törvény szabályai megsértettek. A közadók kezeléséről szóló törvényjavaslatnak fentebbi rendelkezéseivel szemben az igazságügyi bizottság azon meggyőződésben van, hogy az érintett rendelkezések megfelelő megváltoztatásával az adó- és illetékügyekben a birói attribútummal felruházott egyetlen felső fórumhoz, a pénzügyi közigazgatási birósághoz a felebbezés átalában és arra való tekintet nélkül engedtessék meg, ha váljon az alantas nem-birói hatóságok határozatai egyezők-e, avagy eltérők. Az adó- és illetékügyekben felmerülő sérelmek súlya nem csökkenik az által, hogy a KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XIV. KÖTET. 23