Képviselőházi irományok, 1881. XIV. kötet • 496-560. sz.
Irományszámok - 1881-528. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a pénzügyi közigazgatási biróságról” szóló törvényjavaslat tárgyában
528. szám. 163 a közigazgatási biráskodás kérdésének megoldása előtt is, készitsen javaslatot a pénzügyi bíráskodás önálló létesitése czéljából«. Ez olyan határozott irányadás a kormánynak és olyan követelmény a pénzügyi bizottsággal szemben is, hogy saját, most is változatlan meggyőződése mellett, ennél erösebb érvet, sőt követelményt nem is hozhat fel, azon álláspont elfogadása mellett, melyet az előttünk levő törvényjavaslat foglal el, a közigazgatási biráskodás nagy kérdésének elvi vitás pontjaival szemben. Azon eszme egyébiránt, hogy t. i. a közigazgatási biráskodás általános szervezése előtt is meg kell teremteni a pénzügyi közigazgatási bíráskodást, már nemcsak a közvéleménybe, a házhatározatokba, a legújabban általunk is elfogadásra ajánlott és ezzel szoros összefüggésben álló >a közadók kezeléséről* szóló törvényjavaslatba (1. a pénzügyi bizottságnak 222. számú jelentését), de egyszersmind: törvénykönyvünkbe is átment; mert pl. 1881: XXVII. t.-cz. 20. §-a és az 1881: XXXIV. t.-czikk, »a közvetlenül lerovandó illetékek kezeléséről* mint felebbezési forumot, (1. pl. 34. §-t) névszerint emliti a >pénzügyi közigazgatási bíróságot*. Ugy, hogy a jelenlegi törvényjavaslat csak következménye a képviselőház, sőt a törvényhozás határozatainak, csak megtestesülése, az előzetesen elfogadott elvi alapnak és rendszernek. A kérdés tehát, mely előttünk állott, elvileg úgyszólván megoldva volt; és igy bírálatunknak alapjául, már a törvényhozási előzményeknél fogva is, el kellé fogadnunk a pénzügyminister törvényjavaslatát, melylyel szemben főleg a tekintetben kellé kritikát gyakorolnunk; hogy megfelel-e a feladatnak, melynek megoldására vállalkozik? E tekintetben: a kellékeket a bíróság összeállításában, minősítésében, hatáskörében és eljárásában kellé keresnünk. A mi a bíróság szervezését illeti, minthogy itt nemcsak jogi, de gyakorlati, pénzügyi, úgyszólván adótechnikai kérdések is fognak fenforogni; annak tagjai nem lehetnek csakis birói qualificatióval biró egyének; de másfelöl ezekre fektetendő a súly és az állás állandósága, függetlensége és elmozdithatlansága tekintetében úgy a birói qualificatióval, mint a nem birói qualificatióval biró bírósági tagokra nézve is, egyaránt feltétlenül megszerzendők a biztosítékok. Elfogadjuk és helyeseljük tehát a javaslat azon eszméjét, hogy a bíróság fele álljon birói qualificatióval és fele közigazgatási vagy elméleti qualificatióval biró egyénekből; de szükségesnek tartottuk az 1869: IV. t.-cz.-nek 16. és 17. §-ait is felvenni, az egész bíróság ítélő és előadó biró tagjaira vonatkozó biztosítékok közé, hogy az elmozdithatlanság és idöelötti nyugdíjazás tekintetében is ez a bíróság is teljesen azonos helyzetben legyen az egész birói karral. A qualificatióra vonatkozó másik módosításunk nem elvi jelentőségű, annak indokolását a részleteknél leszünk bátrak előadni. Azonban meg kell jegyeznünk itt, hogy ugyancsak a bíróság tekintélyének és függetlenségének emelése czéljából, a bizottság csatlakozott az igazságügyi bizottság azon javaslatához, hogy ennek bírósági tagjai ne a királyi tábla, hanem a királyi Curia biró tagjaival legyenek egyenlő rangban és fizetésben; minek megfelelöleg: az elnöknek is a Curia tanácselnöki rangja és fizetése lenne adandó. Ez által e bíróság költsége emelkedik ugyan; de mint egyetlen, független központi közigazgatási bíróságtól, a pénzügyi bizottság sem vélte azt megtagadhatni. Másfelöl csatlakozott a bizottság az igazságügyi bizottság azon nézetéhez is, hogy az elnöktől is követeltessék meg vagylagosan az a minösitvény, mely a bíróság tagjaitól megköveteltetik. n Miröl alább a részleteknél szólunk. Ha ily mcdon a czélnak megfelelőnek látjuk a pénzügyi bizottságnak ugy összeállítását, mint tagjainak minősítését, sokkal nehezebb kérdés előtt állottunk akkor, midőn a bíróság hatáskörének megállapításáról volt szó. Mert már az maga nagy kérdés, hogy ilyen egyetlen központi felebbezési fórum és pedig közigazgatási vitás kérdésekben végső stádiumban ítélő 21*
