Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-443. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelemnek megadóztatásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

443. szám. 89 443. szám. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelemnek megadóztatásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. A pénzintézeteknél elhelyezett tőkejövedelme, eddig nálunk eleinte tényleg, az 1868: XXVI, t.-czikk 4. §-ában foglalt intézkedés daczára; később az 1875: XXII. t.-czikk 2. §-a 9. pontja értelmében jogilag is adómentes volt, csak 3% bélyegilleték alá esett. Holott nemcsak az ingatlan minden formában hozott jövedelme; de a kereset minden ága, a legszegényebb osztályoknál ép u

§y» mmt a vagyonosoknál, meglehetős súlyos adó alá esik. Ha tehát a vagyon és a tevékenység minden nyilvánulása, hol abból anyagi előny származik, az államháztartás érdekében, adóval sujtatik: a logika és méltányosság azt követelik, hogy a pénzintézeteknél elhelyezett tőke jövedelme is arányosan adózzék. Igaz ugyan, hogy ez ellen azon nagyfontosságú közgazdasági elvet lehet felhozni, hogy a takarékosság és vagyonképződés rovására történnék ez az adózás; de a mennyiben részben előfordulna is e hatás; mert feltétlenül bekövetkezönek nem állitható; annyiban elmondható az a hozadéki és tisztajövedelmi adók minden neméről. És csak a mennyiben a kis tökét és a szegény osztály takarékosságát terhelné ez adó, annyiban ismerjük el ez ellenvetésnek súlyát, azonban ez ellenében ki kell emelnünk azt, hogy hazánk tényleges viszonyai közt még az sem állitható feltétlenül, hogy a pénzintézeteinknél (1881. végén) elhelyezett negyedfél száz milliónyi töke legnagyobb részét az apró takarék képezné. Másfelől pedig sem e törvényjavaslatban tervezett adó, sem általában pénzintézeteink működése és beiszervezete, mely a valódi letétintézetekén túlmegy, nem akadályoz meg abban, hogy a kis takarékbetétek fejlesztésére, a "postatakarékpénztárak intézményét jobbnak és czélszerübbnek ne tartsuk és nem teszi ennek létesitését feleslegessé, a mint hogy a pénzügyi bizottság annak létesitését, az 1883. évi költségvetés tárgyalása alkalmával sürgeté is. Ezeket csak azért bocsátottuk előre, hogy egyfelől a takarék-betétek e törvényjavaslatban tervezett, 10%-nyi megadóztatásának általános méltányossági szempontból jogosultságát^; közgazdasági szempontból, kellő cautelák és intézkedések mellett ej fogadhatását indokoljuk; ha már egyszer államháztartásunknak szüksége var (a mi kétségtelen) arra a milliót meghaladó fedezetre; mely ez adóból már most bizton várható. De, főleg vidéki pénzintézeteink körében sok aggodalomra és kifogásra adott okot e terv, mely aggodalmaknak és kifogásoknak a vidéki pénzintézetek egy Budapesten tartott tanácskozásKÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XIII. KÖTE'I 12