Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.
Irományszámok - 1881-437. A közigazgatási bizottság jelentése, „a vadászatról” szóló törvényjavaslat tárgyában
54 437. szám. jövedelmi forráshoz jutnak, másrészt a vadállomány egy számbavehető értéket fog képviselni, mely más államokban, hol a vadászat rendszeres gyakorlata és a vadtenyésztés törvény által biztosítva s támogatva volt, már eddig is, ugy egyeseknek, mint a községeknek statistikailag kimutatható tetemes jövedelmi forrását képezte. Hogy pedig az elvi módosítással kitűzött czél teljesen elérhető legyen, szükséges volt a bérleti idö tartamát is meghatározni, s azt legalább is 6 évi tartamra tenni. Ezt kívánják a még nálunk nagyon elhanyagolt vadászati viszonyok, melyek csak úgy fognak javulásnak indulni, ha törvény útján megadjuk a módot, a vadállomány szaporítására, s a szaporított vadállomány tulajdonosának biztosítjuk; miután pedig hazánk mondhatni 9 /io-ed részében a vadállományt még teremteni kell, hat évnél kevesebb bérleti időt megállapítani lehetetlen. Miután a kötelező bérbeadást a bizottság elhatározta, intézkednie kellett a bérbeadás módozatáról is, mely a 3. §. —második — szintén új bekezdésében foglaltatik, kimondatván, hogy: »az egyfolytonossághan levő ily terület együtt adandó bérbe, s a bérszerződés mindig a me- t gyei alispán jóváhagyása alá terjesztendő, kinek határozata ellen a belügyministerhez felebbezés intézhető.< E szükséges intézkedés indokolását feleslegesnek tartjuk, • valamint a következő új bekezdését is, mely szerint: ><z községi birtokok vadászati bérlete, az 1871: XVIII. t.-cz. 36. %-a b) pontjának intézkedése alá nem esik<, — vagyis, hogy az ily bérleti viszony, a községi képviseleti tagsággal összeférhetlenségi esetet nem képez. A 3. §. fentebbi elvi változtatására vonatkozólag, a bizottság jegyzőkönyvi határozata értelmében megemlítjük itt, miszerint a törvényjavaslatot benyújtó ministerelnök úr, mint belügyminister a §. eredeti szövegében foglalt feltételes bérbeadási elvhez ragaszkodva, abbeli álláspontját a bizottság változtatásával szemben is fentartotta. A 3. §-nak fentebb előadott elvi változása következtében, a törvényjavaslat 4. és 5. §-ai kihagyandók voltak, mihez képest a következő §§-ok, s azokra való kivatkozások kettővel kisebb számot nyernek. A 6. §. (régi 8. §.) annyiban módosittatik, hogy annak a vadászat közben okozott károk megtérítésére vonatkozó része, illőbb helyére, a 16. §. (régi 18. §.)-ba tétetett át, a 3-ik sorban >korlátolható* után tétetvén: »A vadászat közben okozott károkat illetőleg a 16. §. rendelkezései alkalmazandók. < A vadászati tilalmakra vonatkozó 9. §. (régi 11. §.) b) pontjában az őzgidára felvett minden időbeni tilalmat a bizottság kihagyandónak véleményezi, mert mig egyrészt e tilalmat a nagyobb tenyésztőkre szigorúnak tartja, másrészt fordulhatnak elő épen az őzgidáknál oly esetek, például betegségek, melyek azok lövését szükségessé teszik; ellenben szükségesnek találta a bizottság a minden időbeni tilalmat a §. d) pontjában a zergegidára kiterjeszteni, mint azt a szomszéd ausztriai tartományok vadásztörvényei is teszik; melynek eredményeként az ott a 40-es években már szintén kiveszőben volt e nemes vad, újabban szép szaporodásnak örvend, s remélhető, hogy é tilalom nálunk is hason örvendetes szaporulást fog eredményezni. A §. g) pontjában a foglyok tilalmi idejét deczember 1-ről január l-re véleményezi a bizottság változtatni, mint az az 1872: VI. törv.-czikk hason intézkedésében is foglaltatik; mert bár igaz, hogy a deczemberi gyakori nagy havazások alkalmával a foglyok csapatonként járván, könnyen pusztíthatok, mindazáltal az egy havi tilalmi megszorítást, — midőn a fogoly még a vadászatra legalkalmasabb, — nem tartja a vadászatkedvelőkre s vadtenyésztőkre méltányosnak. A §. h) pontjának a bizottság azon új intézkedést tette, mely szerint a vadászati tilalmat az éneklő madarakra minden időben kiterjesztetni véleményezi. Ez iutézkedés hosszabb indokolást nem* kíván, a nem kártékony éneklő madarak különben is a művelt emberiség oltalma alatt állván. Ez új pont következtében a régi h) pontból i) pont lesz. A 13. §. (régi 15. §.)-ban a tévedésből kimaradt >vadkacsákra < szó ismét betétetik, mint az az 1872: VI. törv.-czikk 14. §-ában is van.
