Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-437. A közigazgatási bizottság jelentése, „a vadászatról” szóló törvényjavaslat tárgyában

437. szám. 55 A 14. §- (régi 16. §.-)ban a vadászatilag történendő pusztítás világosabb érthetősége végett, a 8 ik sorban: »vadászatilag* után tétetett: >hajtókkal vagy bárminemű vadászebekkeh, s ugyanazon sorban (18. §.) kihagyatott. A 16. §. (régi 18. §.) második új bekezdését képezi, a vadászat gyakorlása közben okozott károk megtérítésére vonatkozó s a régi 8., most 6. §-ból ide áttett intézkedés, következő szövegezéssel: >A vadászat gyakorlása közben a vetésekben, ültetvényekben vagy más gazdálkodási és erdészeti ágakban okozott minden kárért, a vadászat gyakorlók teljes kárpótlással tartoznak. A kár bejelentése, becslése és megtérítése a 7. %-ba,n megirt módon eszközlendb'.t A 30. §. (régi 32. §-ban) a bizottság azon lényegtelen módosítást tette, miszerint >fajd, jáczán és túzokért 5 frt, minden más vadért (kivétel nélkül) darabonként 3 frt-b&n állapította meg a pénzbüntetést. A 35. §- (régi 37. §-)hoz új bekezdésül következő pótlást tartotta szükségesnek a bizottság bevenni: >Ha valaki a vadászati kihágás elkövetéséhez családtagjait, a vele közös háztartásban élüket gyámsága és gondnoksága alatt álló egyéneket, cselédeket, iparos- és kereskedő-tanonczokat, vagy munkásokat használja, az ezek ellen kiszabott pénzbüntetésekért — fizetésképtelenségük esetében — első sorban felelős. Az eljárás a 44. %-ban megszabott módon alkalmazandók E pótlás abban találja indokolását, hogy ez által a vadászati kihágások lehetőleg megakadályozhatók s megszüntethetők legyenek, s az azoknál eddig tapasztalt számtalan kibúvó ajtók lehetőleg elzárassanak; azért nem tartotta feleslegesnek a bizottság erre nézve a legszélesb körű részletezést, külömbséget téve a §. második bekezdése és ezen pótlás közt, első a kihágás elkövetésénél, (értve az illető személyes részvétét) utóbbi pedig a kihágás elkövetéséhez (értve az illető személyes távollétét) alkalmazott egyénekre vonatkozván. A 31. §. (régi 39. §.) harmadik bekezdésében, a bizottság a két forintot felül nem haladó pénzbüntetés helyett megállapítható elzárás idejének minimumát is szükségesnek tartotta biztosabb tájékozás végett hat órai időtartamra kiszabni, melyhez képest ily esetekben >hat óránál rövidebb s tizenkét óránál hosszabb, ideig tartó elzárás nem állapitható meg*. A 44. %-t (régi 46. §.) a bizottság következő új bekezdéssel pótolta: >A büntetés mindenik tettesre külön-külön szabandó ki.< E pótlás indokolását magában találja, s az az eredeti §-nak csak szükséges magyarázatát képezi. A 41. §. (régi 49. §.) első bekezdése, könnyebb tájékozás végett következőleg módosíttatott: >A vadászati kihágások elitélése ezután is az 1880. évi XXXVII. t.-cZ. 41. %-a értelmében illetékes közigazgatási hatóság hatásköréhez tartozik.* A 48. §. (régi 50. §.) hasonlóképen, könnyebb értelmezés s lehető félreértések kikerülése végett következőleg módosíttatott: >A vadászatról szóló 1872. évi VI. t.-cz. és az 1816: XLIV. törv.-czikk hatályon kivül helyeztetnek.* Midőn a felsorolt változtatások s módosítások szerint szövegezett törvényjavaslatot ide mellékelni szerencsénk van, tisztelettel kérjük annak elfogadását. Kelt Budapesten, 1882. évi deczember hó 21-én. Gróf Péchy Manó s. k., Péchy Jenő s. k., a közigazgatási bizottság elnöke. a közigazgatási bizottság előadója.