Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.
Irományszámok - 1881-430. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az 1881:LII. t.-czikk végrehajtásáról
36 430. szám. A törvényhozás ezen 5.778,347 frt 76 krajczár szükséglettel szemben megszavazott az 1881 : LII. t.-czikkel 2 millió forintot, az 1882. évi budgetben pedig 1.500,000 frtot, összesen tehát 3.500,000 frtot. Az engedélyezett összeg ennélfogva 2.278,347 frt 76 krral túl lesz haladva. Ezen túllépésre nézve szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az onnan keletkezett, mert sem az 1881: LII. t.-ez. keletkezésekor, sem pedig az idei költségvetés előterjesztésekor a teljesítendő munkálatok minden egyes részéről a részletes tervek és költségvetések készen nem voltak, tehát a költségek is a valódi szükséglethez képest nem vétethettek fel az előirányzatba, sőt egyes kisebb szakaszokról, melyeknek szabályszerű kiépítése utólag látszott szükségesnek, még most is terjesztetnek föl tervek, tehát ma sem mondható meg egész határozottsággal és szabatossággal, hogy az 1881. évi LII. t.-cz. értelmében teljesítendő munkák mennyi költséget igényelnek. Az azonban már most is elég biztossággal állitható, hogy a fentebb kimutatott 5.778,347 frt 76 krnál több, csak kis mértékben lesz szükséges, s igy a túllépés a 2.278,347 frt 46 krnál igen csekélylyel lehet csak több. A mi már a törvénynek a töltésépítésen kivüli egyéb rendelkezéseit illeti, a belvizek levezetésére vonatkozó tervek főbb vonalaikban készen vannak. — Sőt a szárazéri és hódmezővásárhelyi belvízi érdekeltek társulatokká is alakultak. Mint már érintettem, az ártérfejlesztési munka is folyamatban van. A műszaki előmunkálatok ugyanis már teljesen befejeztettek s az ártérfejlesztésnek vállalat útján raló keresztülvitele már annyira biztosíttatott, hogy a szerződés megköttetett, s most van jóváhagyás alatt. Ezen ártérfejlesztésnek elkészülése azonban még huzamosabb (3—4 évi) időt fog igénybe venni, hogy tehát addig is az államkincstár a folyósított összegek törlesztési részleteit az érdekeltségtől az utólagos leszámolás fentartása mellett — s egyelőre azon kérdés eldöntése nélkül, hogy a kincstár esetleg fog-e és mennyiben járulni ezen költségekhez, behajthassa, a tárgyalások a pénzügy min ister úrral megindittattak, s legközelebb várható befejezésük után az eredményről jelentést teendek. Az 1881: LII. t.-cz. azon határozata, hogy a Körös-Berettyó völgyén levő társulatok és még társulattá nem alakult ártéri érdekeltség helyes határok szerint új társulattá alakíttassanak, szintén végrehajtatott. Három nagy csoport érdekeltség lett három társulattá alakítva. I. A 36. sz. körösi átmetszésnél létező magaslat keleti oldalától a hármas és kettős Kőrös balpartján felfelé egészen a Békés alatt levő Élőviz-csatorna alsó torkolati zsilipjéig terjedő árterület, valamint a fennállott alsó-fehér-körösi társulat és az aradmegyei Körös szab. társulat, úgy nemkülönben a Fehér-Körös és Csiger egyesülési pontjától a Fehér-Körös balpartján felfelé és a Csiger folyó jobbpartján felfelé azon pontig terjedő ártér érdekeltsége, hol az árviz a természetes talajnál alacsonyabb, —Arad-Békés megyei egyes: ármentesitö és belvizlevezető társulat czím alatt egy társulattá alakíttatott. A társulat-alakítás itt, mint a többi csoportoknál is az érdekeltség meghallgatásával és kormánybiztos kiküldésével történt. Ezen társulategyesitést indokolta azon körülmény, hogy az egész balparti terület természetes magaslat által elválasztva nincsen, továbbá, hogy a Fehér-Körös azon jobbparti területe, mely eddig az Arad megyei társulathoz tartozott, attól czélszerűen nem választható el, mivel ez esetbea a jobbparti aránylag igen keskeny területnek aránytalanul hosszú töltésszakaszt kellene fentartani. II. A nagyszalontai és hosszúfoki társulatok bihar-békési egy: ármentesitö társulat név alatt szintén egy társulattá olvadtak össze. Ezen most már egyesitett két társulat közti határvonalat legnagyobbrészt a Gyepes és a határ-éri csatorna képezi, melynek czélszerűtlenségét az 1881. évi árviz mutatta meg legkirivóbban, a két társulatot tehát egyesíteni kellett. III. A Berettyó szab. társulat, az ivánfenéki társulat s a mezötúr-mesterszállási öbölzet is Berettyó-ivánfenék-mezötúr-mesterszállási egy: társulat név alatt egy társulattá egyesültj indokolta ezt azon körülmény, hogy az ivánfenéki társulat a törvény azon rendeletének, hogy a
