Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-430. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az 1881:LII. t.-czikk végrehajtásáról

430. szám. 37 társulati töltések természetes magaslattól természetes magaslatig terjedjenek, meg nem felelt; a mezőtúr-mesterszállási öbölzet pedig a Turtőig terjedő Berettyó-társulatnak kiegészítő részét képezi, mit igazol azon körülmény is, hogy midőn a mesterszállási gátak az árviz által átszakittattak, a kitört árviz felhatolt a magyar államvasutak tiszai vonaláig és onnét veszélyeztette a Berettyó-társulatba tartozó Mezőtúr várost. Ha ezen társulat-alakitásokon felül még a 36. sz. körösi átmetszésnél létező magaslattal, illetőleg Gyoma község keleti határától lefelé terjedő területen fennálló kákafoki, halásztelki és endröd-túri társulatok, valamint az ezen ideig társulattá nem alakult öblözetek szervezése is keresztülvitetik, a törvénynek a társulatok szervezésére vonatkozó határozata egészben végre lesz hajtva, ez azonban csak a Körös-Maros közötti tiszai érdekeltség viszonyainak rendezésével egyidejűleg történhetvén, a körösi ártér ezen kisebb részének társulattá alakítását későbbre kellett halasztani. Kiváló gondját képezte továbbá a ministeriumnak, hogy a Kőrös folyóknál előfordult árvízveszély megszüntetése czéljából az 1881: évi LII. t.-cz. rendelkezésein kivül szükséges egyéb intézkedéseket is megtegye; igy nevezetesen: Az árvizek akadálytalan lefolyása szempontjából az egyesült Berettyó- és Sebes-Körös mentén szabálytalanul épített töltések irányának helyesebb vonalozása, különösen pedig az elégtelen töltéstávolság folytán előállott mederszorulatok megszüntetése szükségessé válván; utasíttatott a gyulai kir. folyammérnöki hivatal, hogy az egyesült Berettyó- és Sebes-Kőrösnek Szeghalom községtől lefelé a hármas Körösbe szakadásig terjedő részének mindkét partján levő töltésvonalak helyzetét felmérés útján határozza meg és a netalán szükséges töltésbelebbezések iránt javaslatot tegyen. A nevezett folyammérnöki hivatal ezen utasítás folytán készített javaslatát a ministeriumhoz múlt évi szeptember hóban felterjesztvén, annak alapján az egyesült Berettyó és SebesKőrös mentén levő töltéseknek egymástól való legkisebb távola 300 méterben állapíttatott meg és ennek folytán ugyanaz évi október hóban utasítva lettek a hosszúfoki és ivánfenéki ármentesitő társulatok, hogy védtöltéseiknek mindazon szakaszait, hol ezen távolság csekélyebb, megfelelően hátrább helyezzék. Ezen töltés hátrább helyezések ma már egynek kivételével tényleg végrehajtattak. Ugyancsak a múlt év folytán utasítva lett továbbá a gyulai kir. folyammérnöki hivatal, hogy a Sebes-Körös és a Berettyó egyesülési pontjától felfelé a töltések távolságának és a meder szélességének megállapítása végett a ministeriumhoz a helyszínén szerzendő tapasztalatok alapján javaslatot tegyen. A nevezett folyammérnöki hivatal ezen javaslata a ministeriumhoz már beérkezvén, ez idő szerint elbírálás alatt áll. Tapasztaltatván, hogy a Fekete - Körösnél az eredetileg 94*82 méterre megállapított hullám térszélesség, illetve az ezen szélességnek megfelelő lefolyási szelvény a másodperczenként 400 köbméterre felszaporodó árvíznek rendes és veszélynélküli levezetésére elégtelen, továbbá hogy az éles kanyarok mentén egymástól csekély távolságban elhelyezett töltések jégdugulásokat és duzzadásokat okoznak, és végre, hogy a törő és omló partok közelsége a töltések fenmaradását veszélyezteti, szükségesnek találtatott, hogy a töltések rendetlen és az árviz, valamint a zajló jég levonulását akadályozó vonala a folyó irányával megfelelő vonalban rendeztessék és a nagyobb vizek lefolyására elégtelennek bizonyult vizvezetö szelvény a hullámtér megszélesitésével a kellő méretekre és annyira kibövittessék, hogy töltések megerősítéséhez és felmagasitásához szükséges földet a hullámtérről lehessen venni. Ezen oknál fogva folyó évi január hóban utasítva lett a gyulai kir. folyammérnöki hivatal, miszerint oly tervezetet és részletes leírást készítsen, melyben a folyó nagy viz emész-