Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.
Irományszámok - 1881-427. 1882. évi XLV. törvényczikk, a császári királyi szabadalmazott osztrák államvaspálya-társulattal 1882. évi junius hó 8-án kötött szerződés és az ennek 4-ik czikke értelmében kibocsátandó engedély-okmány beczikkelyezéséről
10 427. szám. tervezetek alapján fog eszközöltetni, mely tervek készítésénél különösen a kormány kívánalmai, nemkülönben a fennálló általános építkezési és rendőri szabályok szem előtt tartandók. A törvényes határozmányok teljesítése szempontjából, továbbá a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, végre a szomszéd vidék vagy egyesekre háromolható veszélyek és károk megelőzése czéljából jogában álland a kormánynak, az engedélyes által bemutatandó terveket, azoknak műszaki megvizsgálása és helyszinszemlék, a törvényes közigazgatási vonalbejárás, valamint az érdekelt szomszédbirtokosok panasza folytán esetről esetre végrehajtott vizsgálat alapján megváltoztatni. A kormány részéről a közigazgatási bejárás eredményének helybenhagyása után teendő változtatások által azonban a meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, mi által egyébként sem a pályatervezet főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Ugyancsak jogában álland a kormánynak, az épilési munkákat megindításuk után is a fentebb elősorolt érdekek szempontjából azok föl ül vizsgálatáig bármikor megváltoztatni. Azon változtatások költségeit, melyek akár a kormány kivánata, akár az engedélyes kérelme folytán eszközöltettek, az engedélyes köteles viselni. Az építésnél a fennálló építési és rendőri szabályok szerint kell eljárni, nevezetesen meglevő közlekedési utakat mindaddig megbontani nem szabad, mig ezen utak helyett új utak elő nem állíttattak, vagy legalább mig ideiglenes utakról (az illető hatóság beleegyezésével) gondoskodva nincsen. ( Ha a felülvizsgálat után kitűnnék, hogy a pálya építése alkalmával a vizek levezetése iránt tett intézkedések, valamint a közlekedés szempontjából megállapított útátjárók a tényleges szükségnek meg nem felelnek, az engedélyes a kormánynak e tekintetbeni intézkedéseit a felülvizsgálat után is saját költségeire teljesiteni köteles leend. 3. §. 4 trencsén-zsolnai pályarész alépítménye csak egynyomú sín-út számára készítendő, a társulat azonban jogosítva van a kisajátítást a vonal egész hosszában, vagy annak csak egyes részein annyi térfogatra terjeszteni ki, a mennyi egy kétnyomú sín-úthoz megkívántatik. Az esetleg épitetidő alagutak egy vágányra építendők. Az első vágány számára szükséges munkálatok az egész vonalon úgy létesítendők, hogy azok által a második vágány kiépítése se ne gátoltassék, se költségesebbé ne tétessék. Mihelyt a forgalom az egész pozsony-zsolnai vonalon annyira növekedett, hogy az évi bruttó-jövedelem két egymásra következő éven át, évenként s kilométerenként 19,773 frtot és 27 krt o. é. ezüstben meghaladt, köteles az engedélyes a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül a felhívástól számított 3 év alatt egy második vágányt az említett egész vonalon letétetni. 4. §. A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsi-kölcsönzés és mindezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa.
