Képviselőházi irományok, 1881. XII. kötet • 354-425. sz.

Irományszámok - 1881-402. Jelentése, a közmunka- és közlekedési ministernek, a m. kir. államvasutak aradi és szolnoki pályaudvarainak kibővitésére a költségvetési összhitel túllépése nélkül engedélyezett, illetőleg felhasználandó költségekről

402. szám. 283 költséget igényel; ennélfogva ezen részhitel sem szolgálhatott volna egyébre, mint a megnagyobbitási munkálatok megindítására, söt tekintettel arra, hogy a megnagyobbitási munkálatok czélszerüen és takarékosan csak egy huzamban foganatosíthatók, azok egyáltalában csak a jövó év második felében lettek volna megkezdhetők, hogy aztán egy huzamban 1884. évben az ezen évre beállitandott hitelből befejeztethessenek. Lényeges körülmények jöttek azonban közbe, melyek szükségessé tették, hogy a megnagyobbitási munkálatoknak fentebb 260,000 írttal számjekett minimuma azonnal megindittassék és végrehajtassák. Időközben ugyanis az arad-csanádi és arad-kőrösvölgyi vasutakkal azon megállapodás jött létre, hogy mindkét vasútnak ugy személy-, mint teherforgalma is, a m. kir. államvasutak aradi pályaudvarán láttassék el. Időközben továbbá az aradi pályaudvarba egy iparvasut beágazása is engedélyeztetett, ugy hogy most már ezen pályaudvar hat beágazó vasút összes forgalmának ellátására lesz hivatva. Alig szükséges jeleznem, hogy a fentebbi megállapodás mily fontossággal bír az államvasutakra nézve, s hogy annak foganatosítását az arad-csanádi vasútnak küszöbön volt s azóta már be is következett megnyitása folytán elodázni nem lehetett. Ezen megállapodással szemben a helyzet, illetve a pályaudvaron már ma is fenforgó kezelési nehézségek megitélhetése végett szükségesnek tartom e helyütt a következő forgalmi adatoknak felsorolását. Arad állomáson a betorkoló vasutakról jőve s azokon menve, mindkét irányban közlekedik naponta, és pedig: a m. kir. állam vasutakon 14—15 vonat; — az arad-temesvári vasúton 4 vonat, — az első erdélyi vasúton 6—8 vonat, — az arad-körösvölgyi vasúton 6 vonat, s a részben már megnyílt arad-csanádi vasúton előreláthatólag legalább 4 vonat. E szerint az aradi állomás napi forgalma legalább 36—39 vonatra tehető, s minthogy az arad-körös völgyi és arad-csanádi vasutak csak nappali forgalomra vannak berendezve, a vonatok nem is oszlanak meg egyenletesen, hanem nappalra a közlekedő vonatok közül legalább 24 vonat esik. Ha már most egy-egy vonat feloszlatására és újbóli összeállítására átlag csak egy órát, — s minden vonat számára két vágányt számítunk, akkor a fent kitett 24 vonat közül egy-egy nappali órára két vonat esik, s ezek számára tolatási és vonatkezelési müvelet czéljából 4 vágány igényeltetik. A vonatok beérkezésére és indítására, tekintettel a sűrű forgalomra, nemkülönben a különböző irányokra és a vonatok minőségére, szintén 4 vágány szükségeltetik, melyek természetesen tolatási szolgálatra nem használtathatnak. Ezeken kivül állandó használatra kell 2 vágány az állandósított személy-, podgyász-, posta- és teherkocsik elhelyezésére, mely vágányok egyike egyúttal a postakezelésre is szolgálhat, — 1 vágány a javítás alá kerülő kocsik gyűjtésére, illetőleg a helyszínén eszközlendö kisebb javításaira s 2 vágány a raktári kezelésre. A vágány-szükséglet legkisebb mérve e szerint 13, — melyből azonban tényleg csak 7 használható vágány állván rendelkezésre, miből következik, hogy a pályaudvar megnagyobbitási munkálatait még a f. évben okvetlenül megindítani, s a fentjelzett mértékig lehetőleg befejezni is kellett, mert különben oly forgalmi zavarok és fennakadások következnének be, melyekért a felelősséget senki el nem vállalhatná. Ezen elutasithatlan szükséglet a folyó évi összköltségvetési hitel keretén belül fedezhetövé vált az által, hogy a m. kir. államvasutak f. é. költségvetésében »új építkezések* tétele alatt a központi fűtőház építésére engedélyezett 275,000 forintnyi hitel az idő előrehaladottsága miatt az idén már fel nem használható. 36*