Képviselőházi irományok, 1881. XII. kötet • 354-425. sz.

Irományszámok - 1881-402. Jelentése, a közmunka- és közlekedési ministernek, a m. kir. államvasutak aradi és szolnoki pályaudvarainak kibővitésére a költségvetési összhitel túllépése nélkül engedélyezett, illetőleg felhasználandó költségekről

282 402. szám. 402. szám. jelentése, a közmunka- és közlekedési ministernek, a m/kir. államvasutak aradi és szolnoki pályaudvarainak kibővítésére a költségvetési összhitel túllépése nélkül engedélyezett, illetőleg felhasználandó költségekről. A volt tiszavidéki vasút, illetőleg most már a m. kir. államvasutak aradi pályaudvarának elégtelen és szűk volta miatt már 1869. év elején, tehát alig egy évre az első erdélyi és arad-temesvári vasutak megnyitása után panaszok emeltettek, minek folytán a kormány részéről már akkor megtétettek a kezdeményező intézkedések arra nézve, hogy a pályaudvar megnagyobbittassék. Ezen kezdeményezés azonban leginkább azon okból, mert az első erdélyi vasút mintegy egy millió forintnyi költséggel külön teherpályaudvart akart létesíteni, és az ezzel járó költségek beszerzésénél fölmerült nehézségek miatt csak annyiban vezetett eredményre, hogy 1871. évben a pályaudvar a személyforgalom közös kezelhetése végett némileg kibövittetett, ellenben a teherforgalom czéljából szükségelt építkezés tekintettel a később tervbe vett államosításokra is, folyton halasztódott s így történt, hogy habár az aradi pályaudvar az arad-temesvári és első erdélyi vasutak beágazásai alkalmából a teherszolgálatra nézve megnagyobbítva nem lett, mindhárom vasút összes forgalma mégis, — bár a legnagyobb nehézségek között, a pályaudvarban kezeltetett kezdettől fogva s kezeltetik ugyanott egy negyedik t. i. az arad-körösvölgyi vasút személyforgalmának befogadásával még ma is. E közben a panaszok a pályaudvar szúk volta miatt mind hangosabbakká váltak; midőn tehát a tiszavidéki vasút államosításával a pályaudvar feletti rendelkezési jog kizárólag a kormányra szállt át, hivatali elődöm a már több, mint egy évtized előtt szükségesnek és sürgősnek elismert bővítési munkálatok megindítását elhatározta, s e czélra a m. kir. államvasutak f. é. költségvetésében 50,000 frtnyi hitelt eszközölt ki. E hitel azonban sokkal csekélyebb, hogysem abból csak a legsürgősebben szükségelt bővítési építkezések is végrehajthatók lettek volna s tényleg nem is lehetett e hitelből egyebet, mint a megnagyobbitáshoz szükséges telkek kisajátítási költségeit fedezni. A kidolgozott részlettervek alapján az aradi pályaudvar megnagyobbitására mintegy 500,000 frt hitel szükséges, melyből a jövő évi költségelőirányzatba 100,000 frt vétetett fel. Minthogy pedig az aradi pálya udvarokszerű megnagyobbítása a helyi viszonyoknál fogva másként, — mint egyrészt a személy, s másrészt a teherforgalomra szolgáló vágányzat és egyéb telepek teljes elkülönítése által végre nem hajtható; és minthogy tett számitások szerint .azon munkálatok minimuma, mely mellett ezen elkülönítés már gyakorlatilag eszközölhető, mintegy 260,000 frt