Képviselőházi irományok, 1881. XII. kötet • 354-425. sz.
Irományszámok - 1881-357. Törvényjavaslat, a budapest-szőnyi vasut kiépitéséről
357. szám. Melléklet a 357. számú irományhoz. Indokolás, „a budapest-szőnyi vasút kiépítéséről" szóló törvényjavaslathoz. A cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulattal folyó évi június 8-án kötött s egyidejűleg előterjesztett külön törvényjavaslatom tárgyát képező szerződés 3-ik czikkének azon határozata, mely szerint a nevezett társulat bécs-újszőnyi vonalának magyarországi részét a vágvölgyi vasutért csere utján a magyar államnak átengedi, a kormányt azon helyzetbe juttatta, hogy a Budapesttől nyugat, illetőleg Bécs felé már régóta tervezett második vasúti összeköttetés mily módon leendő megvalósítására nézve véglegesen állást foglalhasson, illetőleg, hogy a Budapesttől az emiitett irányban Szőnyig vezetendő vasút kiépítése iránt a törvényhozásnak előterjesztést tehessen. Tekintettel arra, hogy ezen vasúti összeköttetés az országnak egy már régi óhajtását képezi, a kormány nem késett a budapest-újszőnyi vonal építési terveinek elkészítését elrendelni, mihelyt a fentidézett szerződés az osztrák allamvasuttársulattal megköttetett, s ugyancsak a fentebbi indokból a törvényhozási engedélyt a nevezett vasút épitésére már most kikérendö'nek vélem, habár a részletes építési terv és költségvetés még nem készült el, hogy ennek elkészültével a munkálatok késedelem nélkül megkezdhetők legyenek. Az előterjesztett törvényjavaslat szerint a budapest-szőnyi vasút nem a Duna mentén Esztergom érintésével, hanem Bicskén és Tatán át fogna vezettetni. Ily fontos kiviteli iránynál ugyanis a vonalnak lehetőleg rövid volta s csekély emelkedés-e nagy fontossággal bír, s jelen esetben mindkét mozzanat, valamint a honvédelmi szempont is, mely ez esetben különös figyelmet érdemel — a mennyiben e vonal által az ország első erőssége a fővárossal köttetik össze — a bicske-tatai irány mellett szól. Hozzájárul, hogy az ezen utóbbi irány által átszelt — a Dunától távolabb eső vidék különben alig tarthatna számot arra, hogy a vasúti hálózatba bevonassék, melyre pedig oly nagy szüksége van, inig ellenben a Duna mentén fekvő vidék a hajózás közvetítése mellett már is rendszeres összeköttetéssel bir. A budapest-újszőnyi vonal építési hossza mintegy 88 kilométerre, építési és felszerelési költsége pedig a budapest győri vonalra nézve tett előmunkálatokból vonható hozzávetéssel mintegy y millió forintra tehető. A mi a folyó és jövő évben felmerülő épitési és felszerelési költségek fedezését illeti, e czélra a kormány tekintettel arra, hogy mindkét év költségvetése már úgyis jelentékeny épitési hitelekkel van megterhelve, — az osztrák államvasuttársulattól a vágvölgyi vonalért nyerendő becsértéket véli felhasználandónak. KÉPVH. IBOMÁOT. 1881—84. XII. KÖTET. 3
