Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.

Irományszámok - 1881-324. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a közadók kezeléséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

324. szám. 63 részben már lerótt nagy összegek elsőbbsége indokolatlanul gyengíti meg az illetők hitelképességét. A 94. §-ból az utolsó bekezdést az új csődtörvény (1881 : XVIT. t.-cz.) terminológiájának megfelelően és annak idézésével szövegeztük; mert a csődtömeg ellen az államkincstár követeléseit, határidőben és biztosításban egyaránt, a többi hitelezőkkel teljesen egyenlővé tenni kívántuk; itt az államkincstárnak csak egyenlőségre és nem kiváltságokra van szüksége. A 95. §-ban két lényeges módosítást tettünk. Először is meg kívántuk szorítani a most dívó eljárást, a közös birtokosok és üzlettársaknak adóügyekben való egyetemleges kötelezettsége tekintetében; mert most tetszés szerint, első izben választják ki végrehajtás czéljából az adóközegek az egész adó- és illetékösszeg behajtására, azt, ki nekik tetszik, holott elég biztosíték az államkincstárnak a solidaris felelősség akkor is, ha az akkor alkalmaztatik, mikor az egyetemleges kötelezettek aránylagos tartozásuknak megfelelni nem képesek; tehát a §-ban kifejeztük e sorrendet, mely egyébiránt az államkincstár biztositékát nem csökkenti és a polgárok irányában a méltányosság követelménye. Másodszor: a közös birtokosokkal szemben az egyetemleges kötelezettséget a közös birtokra kívántuk szorítani, mert most gyakran megtörténik az, hogy aránylag kis birtokrészért, melyet valaki közös birtokban bir; nagy adó- és illetéktartozásokkal zaklatják — más vagyonában: mire a solidaritás ki nem terjedhet. Végül: a közös háztartásban élők solidaritását elfogadtuk ugyan, de ezt a család »nagykorú « tagjaira kiterjeszteni nem kívánnék; és az adótartozások közül: a bányaadót is a solidaritásba bevonhatónak nem találtuk. A felnőttekkel nem szeretnők a családfőt adóügyben solidarissá tenni azért, mert önállásuknál fogva a családfő felelőssége reájuk ki nem terjeszthető; a bányaadót pedig nem szeretnők a közös háztartás adótartozási solidaritásába vonni azért, mert az, természeténél fogva az üzlettel (annak mérlegével) és nem az egyénnel függ össze. Ez elvi megállapodásoknak megfelelöleg alakítottuk át a 95. §-t. A 96. §-ban szó lévén az ingatlanokat terhelő adó- és illetéktartozásoknak magánfelek számára hivatalos kimutatásáról, kihagytuk a §-ból azon megszorítást, hogy csak azok igényelhessenek ilyent, a kik J> birtokvásárlási alkuban állanak«, mert először is ezt a körülményt az adóközegek számon sem kérhetik senkitől; másodszor: örökösök, osztálynál és számos más esetekben is használhatják az ingatlanon fekvő adóteher ismeretét, tehát az ily bizonyitványok kiállításának kötelezettségét általánosítottuk. A 97. és a 98. §§-okat az 1878: V. t.-cz. idézésével, a 99. és 100 §§-okat változatlanul elfogadásra ajánljuk. A 101. §-ban a kisebb kihágásokról van szó. De ezeknek specifikálása alkalmával, ilyennek tekinti a §. azt is, ha valaki (mint háztulajdonos vagy bérlő) albérlőit illetőleg adatokat nem ad; vagy ha valaki a tőle kért felvilágosításokat megadni vonakodik; már pedig ez oly faggatásra vezethet, melyet még birsággal is szentesiteni nem akarunk és ezért a kisebb kihágások eseteit a családtagokra vonatkozó adatok megtagadására vagy általában a valótlan adatok bemondására és az összeírást zavarókra kívántuk szorítani. Illetőleg még egy pontban erős megszorítással elfogadtuk a törvényjavaslat erre vonatkozó határozatát. Ugyanis e §. b) pontjában az adózók általában birságolandóknak mondandók ki, ha az (általánosan mondott) ^meghatározott határidőben« a bevallást be nem adják. Ezt mi mulasztásnak, de kihágásnak nem tekinthetjük és ezért ez esetet csak azon házbirtokosra kívánjuk szorítani, ki a 15. §-ban megszabott kötelességének eleget nem tesz. A 102., 103., 104. §§. változatlan elfogadását ajánljuk. A 105., 106., 107. és 108. §§ okban némi változás alá vétetnek a büntető törvényekben már elfogadott elvek. így az 1879: XL. t.-cz. 22. § ának és 1880: XXXVII. törv.-czikk 13. §-ának azon elve, hogy behajthatlan bírság per 10 frt változtattassék át elzárásra, illetőleg fogházra, a 105. §-ban azon módosítás alá kerül, hogy 5 frt vétetik 1 napnak azon indokból, mert