Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.
Irományszámok - 1881-324. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a közadók kezeléséről” szóló törvényjavaslat tárgyában
62 324. szám. A 87. §-t csekély irályi módosítással elfogadásra ajánljuk. A 88.§-ban az államkincstárt, adó- és illeték czímén való követelésekben, megillető elsőbbségről van szó. A bizottság elfogadásra ajánlja nemcsak azt az eszmét, hogy 3 évi adó- és két évi illeték-tartozás, az ingatlanok birói eladásánál és vételár felosztásánál feltétlenül elsőbbséggel birjon, de kész épen ugy, mint az illetékszabási törvényben (1881 : XXXIV. t.-ez,) történt, azt is elfogadni, hogy régibb hátralékok is, ha azok 5 évnél nem régibbek, ha az adókra nézve a bekebelezés, az esedékesség után, az illetékhátralékokra nézve pedig az 1881 : XXXIV. t.-cz. 39. §-ban megszabott időponttól számított 2év alatt megtörtént, — elsőbbséggel bírjanak; tehát bekebelezés által 5 évig és a nélkül 3 évi hátralékra nézve biztosíttassák az államkincstárnak telekkönyvi elsőbbség; azonban a fentebb jelzett régibb hátralékok bekebelezésére nézve szükségesnek tartjuk kikötni, hogy a telekkönyvben azon éveket is kitüntessék, melyekből a hátralékok erednek; mert csak így ítélheti meg mindenki, hogy bír e a bekebelezés elsőbbséggel, igen, vagy nem? E czél előmozdítása végett a pénzügyminister ur is kilátásba helyezé, hogy az adófelügyelöket oda fogja utasítani, hogy a telekkönyvi hatóságokhoz beadandó kérvényekben is tüntessék ki a hátralékok eredetét. E megszorítás elég biztosíték a hitelezőknek és így nem akartuk a kincstárt a bekebelezés ezen kedvezményétől megfosztani. A jelzett eszmét szövegezve, az első bekezdéshez csatoltuk és ennek fejében az eredeti szöveg 6. és 7. bekezdéseit kihagytuk, minthogy a megfelelő intézkedés ezekben nem elég czélszerűen volt kifejezve. Nem fogadhatjuk el a §. második bekezdését sem, mert ebben az ingatlant terhelő adók közé soroltatik (az elsőbbség biztosítása czéljából) a II. osztályú keresetadó és az általános jövedelmi pótadó azon része is, mely a föld-, ház-, vagy bánya-adó alapján vettetik ki. Mert ez adók is az ingatlan birtokosait terhelik ugyan, de nem birtokaikat, hanem csak őket, mint kereső egyéneket; ingatlanaik után fizetett adójuk csak ennek mértéke czéljából vétetnek számításba és így ezen adók az ingatlant terhelöknek semmi körülmények közt sem mondhatók. A 89. §-ban az ingóságok birói eladása esetére is elsőbbséget akart a kormány a folyó évi és megelőző évi adó- és illetékhátraléknak biztosítani; de kivihetetlennek bizonyult ez a részletes fejtegetés alatt, mely kitünteté, hogy egyes, vagy több tárgyak árverésénél, az illető tárgyakra fel se osztható adók oly összegének esetleges kielégítését tételezné ez fel, hogy a foglaló feleknek mi sem jutna; és így a pénzügyminister ur is beleegyezett abba, hogy az egész intézkedés szorittassék arra, hogy az ingóságok birói árverését teljesítő birói kiküldött tartozzék az igénykereseti felhívás egy példányát az illetékes adófelügyelönek is megküldeni, hogy ez is gondoskodhassak, az adózóval szemben, az államkincstár érdekeinek biztosításáról. Az elévülésről szóló 90. §-ban lényeges változásokat tettünk; mert lehetőleg keresztül akartuk vinni azt az eszmét, hogy az elévülés, az adó-, illetőleg illeték-tartozás keletkezésének okától számittassék és ne a pénzügyi közegek felvételétől, vagy észleletétől, mi a fél által nem is ellenőrizhető. Másfelöl, ott, hol bizonyításról van szó, ezt a pénzügyi közegek kötelességévé kívántuk tenni, nem pedig az adózó polgártól követelni. Ezért a §-t ugy alakítottuk át, hogy ott, hol az adótárgy, vagy illeték alá kerülő eset keletkezése nem feltétlen; hanem feltételes (birói eljárástól vagy feltételes jogügylettől függ) ennek bekövetkezése, tehát egy tényleges időpont vétessék az elévülési idő kezdetéül; ott, hol kihágás elévüléséről van szó, a tett és nem (mint tervezve volt) a közegek tudomása legyen annak kezdete; ott, hol adóintéstöl számíttatik, ezt az adóközeg bizonyítsa; ne a fél, kire nézve ez alig lehetséges. Azt hisszük, hogy e módosítások sok zaklatásnak és visszásságnak fogják elejét venni. A 91. §-t csekély irályi módosítással elfogadásra ajánljuk, de a 92. §. végére oda kívántuk tenni a magánosoknak, a pénzügyi közegek törvénytelen eljárása által okozott kár és költség miatti büntetést, illetőleg ennek a 85. §-ban megállapított sanctióját. A 93. §-hoz azon intézkedést kívánjuk toldani, hogy nagyobb (1000 frton felüli) adónak és illetékek részben való lerovásánál is lehessen kívánni a bekebelezésnek megfelelő arányban való töröltetésének az adófelügyelö, illetőleg adóhivatal utján hivatalból eszközlését, ; mert
