Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.

Irományszámok - 1881-324. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a közadók kezeléséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

324. wám. 57 Mert azt meg kell jegyeznünk itt általánosságban, hogy sokkal több zaklatás fejlődött ki a gyakorlatból, mint a törvényből és épen ezért nem csak a törvény szövegével, hanem a gyakorlattal is össze kell mérni a javítást, melyet a törvényjavaslat és módosításaink tartalmaznak. A 34. és 35. §. változatlan elfogadását ajánljuk. A 36. §-ban szabatason kívántuk kifejezni, hogy az új adókönyv kézbesítésével kell annak árát fizetni; mert a régi adókönyvek is bemutatandók lévén, azoknak visszaadása nem járhat költséggel. A régi adókönyvek bemutatásánál pedig a »záros határidő* fogalmát 8 napban megszabni és a bírságolást csak az >igazolatlan« mulasztásra kívántuk szorítani; továbbá — önkényt értetendő ugyan, de szükségesnek tartók — részleteztük az eljárást, megkülönböztetvén azokat, kik a községnél (városnál) fizetik adójukat, azoktól, kik azt a kir. adóhivatalnál fizetik és az é) pontban kimondandónak tartók, hogy ha az adóhátralék törlesztése (48. §.) több évre engedélyeztetett, a befizetés nem mind tekintetik (mint a többi hátralékkal szemben a §. helyesen rendeli) a hátralék törlesztésének; csak a megszabott arányban. Az /) pontot újra szövegeztük azért, mert a »túlfizetés« csakis az év végén mutatkozhatik és igy az, nem a »folyó évre< (mint a §. eredeti szövege monda), de a jövő évre vezetendő át. Továbbá a §. /) pontja után kívántunk egy g) pontot is felvenni, melyben a könyvelés és nyilvántartás körül bármely adóközeg által elkövetett mulasztás miatti felelősség érvényesíttessék, a közönségnek okozott »költségért vagy kárért* is, és ezt a kártérítésen kívül 5—100 frtnyi birsággal is kívánjuk büntetni, mert csak igy lesz helyreállítva a polgárok és államkincstár érdekeinek védelmében az egyensúly és csak igy lesz megelőzhető több oly tévedésből és mulasztásból származó zaklatás; melynek most a közönség valószínűleg csak azért van kitéve, mert az illető közegek egész erejükből csak arra törekesznek, hogy az államkincstárnak kárt ne okozzanak; de arra nem néznek — semmivel sem lévén fenyegetve — hogy a polgárokat se károsítsák meg. És ha ez elv talán nem is lesz e pontban elég szigorú sanctióval érvényesítve ; mégis — az anyagi viszonyoknál fogva — nagyon érzékenyen sújtható közegekre teljes hatása lesz annak. A 37., 38., 39. §-ok változatlan elfogadását ajánljuk. A 40. §-ban némi változást tartottunk szükségesnek, mert az I. osztályú keresetadót fizetőkre nézve elfogadjuk ugyan a törvényjavaslatban javasolt azon rendszabályt, hogy ha az adóköteles a községből elköltözik, azon évi adóját leróni tartozzék, de egyfelől ezt a végleges elköltözéshez kötők, nehogy a dolgozni járó hullámzó lakosság »nem esedékes* adójának is lerovására kényszeríttessék; másfelöl pedig, a költözési engedély megtagadását vagy épen az azt kiállító elöljárónak e miatti bírságolását elejtettük; mint a nem esedékes adó fizetésének oly sanctióit, melyek a kötelezettséggel semmi arányban nem állanak. Minthogy a IV. osztályú kereseti adóra nézve elfogadjuk a havonkénti fizetést, mint a mi a lerovást megkönnyíti, csak azt a módosítást tettük e tekintetben a szakaszon, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak és egyleteknek megengedendönek mondjuk ki azt, hogy valamint saját adójukat évnegyedenként rójják le; épen ilyen időközökben szolgáltassák be közegeik kereseti adóját is, melyet maguk szoktak levonni. A 41. §-ba azon elvet vetíük fel, hogy nemcsak az előre fizetett adó után járjon 6% kamat megtérités; hanem a ^helytelenül kivetett és illetéktelenül bevett< adó után is, mert egyfelől: csak igy lesz az igazságtalanul megterhelt polgár anyagilag is kárpótolva és másfelöl: igy lesznek az adóközegek nagyobb éberségre és óvatosságra kényszerítve; mert az államkincstár érdeke is kényszeritni fogja őket erre az ellenőrző közegek pressiójával. A 42. §-ban csekély irályi módosításon kívül, azt is kimondandónak tartók, hogy nemcsak egyes törvényhatóságok egész területére, hanem egyes községekre nézve is (külön-külön) felhatalmazva legyen a pénzügyminister arra, hogy a > közigazgatási bizottság indokolt javaslatára és a kir. adófelügy elő meghallgatása mellett« a kir. adóhivataloknál direkte fizethető KÉPTH. IROMÁNY 1881—84. DL KÖTET. 8