Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.

Irományszámok - 1881-315. 1882. évi XIX. törvényczikk, a madridi egyezmény beczikkelyezéséről

38 315. szám. Réglement relatif á la protection. A védjogra vonatkozó szabályzat. Arrété d'un commun accord entre la Légation de Francé et le Gouvernement Marocain á Tanger le 19 aoűt 1863. La protection est individuelle et temporaire. Elle ne s'applique donc pas en général aux parents de l'individu protégé. Elle peut s'appliquer á sa famiUe, c'est á-dire, á la femme eí aux enfants, demeurant sous le mérne tóit. Elle est tout au plus viagére, jamais héréditaire, sauf la seule exception admise en faveur de la famille Benchimol, qui de pere en íils a fourni et fournit encore des censaux interprétes au poste de Tanger. Les protégés se divisent en deux catégories. La premiere catégorie comprend les indigénes employés par la Légation et par les différentes Autorités consulaires francaises. La seconde catégorie se compose des facteurs, courtiers ou agents indigénes employés par les négociants francais pour leurs affaires de commerce. II n'est pas inutile de rappeler ici que la qualité de négociant n'est reconnue qu'á celui qui fait en gros le commerce d'importation ou d'exportation, sóit en son propre nom, sóit comme commissionaire. Le nombre des courtiers indigénes jouissant de la protection francaise est limité á deux par maison de commerce. Par exception, les maison de commerce qui ont des comptoirs dans differents ports, pourront avoir deux courtiers attachés á chacun de ces comptoirs et jouissant á ce titre de la protection franchise. Kölcsönös egyetértéssel megállapittatott Francziaország követsége és a marokkói kormány közt Tangerben 1863. évi augusztus hó 19-én. A védelem egyéni és időleges. Ennélfogva nem alkalmazható a védett egyén rokonaira átalában. Alkalmazható családjára, tudniillik, nejére és gyermekeire, a kik a védettel ugyanazon fedél alatt laknak. Legfölebb életfogytig tartó, de soha sem örökölhető, azon egyedüli kedvezmény kivételével, mely a Benchimol családnak engedtetett, mely a tangeri állomás részére az alkusz-tolmácsokat atyáról fiúra szolgáltatta és most is szolgáltatja. A védett egyének két csoportra osztatnak. Az első csoport azon belföldieket foglalja magában, a kik a követség és a franczia különféle consulsági hatóságok által alkalmaztatnak. A második csoport azon belföldi megbízottakból, alkuszokból és ügynökökből áll, a kiket a franczia kereskedők kereskedelmi ügyleteiknél alkalmaznak. Nem szükségtelen itt megemlíteni, hogy kereskedői minősége csak annak ismertetik el, a ki akár saját nevében, akár mint bizományos, nagyban folytat beviteli vagy kiviteli kereskedést. A franczia védelmet élvező belföldi alkuszok száma, minden kereskedőház részére kettőben állapittatik meg. Azon kereskedőházak, a melyeknek különböző kikötőkben telepük van, kivételesen minden telepnél két alkuszt alkalmazhatnak, a kik ezen a czímen a franczia védelmet élvezik.