Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.

Irományszámok - 1881-345. Törvényjavaslat, a törvénykezési szünidőről

308 345. szám. A szünidő szintén fog hátralékot eredményezni, de az előreláthatólag rövidebb idő alatt fog feldolgoztatni, mint azon hátralék, a mely a jelenlegi szabadságolási rendszer mellett keletkezik. A felekre és a jó igazságszolgáltatásra nézve pedig okvetlenül előnynyel birand a tervezett intézkedés; mert a szakelőadók csak rövid időn át lesznek távol, azon idő alatt pedig csak csekély számú oly ügyben kell a 3. §-nál fogva intézkedni, a mely ügyek kiváló szakértelmet igényelnek. Az l-s8 %-hoz. A birák szabadságideje eddig 6 hétben volt megállapítva. Habár a panasz általános azon idő rövidsége miatt, és habár kívánatos volna, hogy az évnek 10 hónapján át fáradozó biró hosszabb időn át szerezhessen felüdülést— mégis tekintetbe véve az évről évre emelkedő nagy ügyforgalmat és az eddig rendszeresitett biroi létszámot, ezen időtartamnak meghosszabbítását nem hozhatom javaslatba. Július hó 15-ik napjától augusztus hó 31-ig pedig azért javaslom a szünidőnek meghatározását, mert rendszerint az évnek ez azon időszaka, a melyben a folytonos fáradságos munka a szellemre bénitólag hat, a mi a testnél is fogyatkozást idézhet elő. í A 2-ik %-hoz. Jóllehet az 1-ső §-ban meghatározott idő alatt sincs általános törvénykezési szünet; mert mindenik bíróság szakadatlanul eljár hatósági körében, és igy kétségtelen, hogy az ügyeknek folyamatba tételére meghatározott és az ügyekben folyó határidők a szünidő által megszakitottaknak, illetve azon idő alatt szünetelőknek nem tekinthetők, mégis netaláni félreértéseknek elkerülése végett, és hogy ily alapon esetleg indítandó peres ügyeknek eleje vétessék, szükségesnek tartottam ennek, valamint annak is határozott kifejezést adni, hogy a hozott bírói határozatok a szünidő alatt is kiadandók, és foganatositandók, nehogy oly irányban fejlődhessék — habár tévesen — a gyakorlat, mintha csakis a 3-ik §-ban felsorolt ügyekre vonatkozó határozatok volnának a szünidő alatt kiadandók és foganatositandók. A 3-ik §-ban részletesen soroltatnak fel mindazon ügyek, a melyekben az intézkedéstétel a szünidő miatt sem halasztható el. A felsorolt ügyek — illetve az azokban teendő meghatározott intézkedések, mind olyanok, a melyek természetüknél fogva halasztást nem szenvedhetnek. Czélszerűbb a javaslatban az ügyeknek — illetve egyes intézkedéseknek részletes felsorolása azért, mert az általános kifejezéseknek használása által igen nagy tér engedtetnék a birói felfogásnak, és a biróság esetleg azon helyzetbe juthatna, hogy a felett kellene első sorban határoznia: vájjon az ügy azok közé tartozik-e, a melyekben a szünidő alatt is tárgyalás tartandó, és határozat hozandó; a mi által ismét a jogorvoslatokra nyújtatnék alkalom. Ezen vezérelv daczára sem lehetett azonban elkerülni, hogy a 3-ik §-nak 6., 7. és 8-ik pontjaiban ne használtassák azon kitétel: >a mennyiben az ügy természete halasztást nem enged< ; mert sem a végrehajtási eljárásból eredt ügyeket, sem a birói letéteknek kiadási kérdését, sem pedig a csődügy folyamán teendő egyes intézkedéseket egyrészről nem lehetett a szünidő alatt is intézkedést igénylő ügyek közül kizárni, miután sürgős természetűek lehetnek, sem másrészről nem mutatkozik előnyösnek azokat részletesen felsorolni, miután valamely ügy