Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.

Irományszámok - 1881-345. Törvényjavaslat, a törvénykezési szünidőről

345. szám. 309 a fenforgó körülményeknél fogva halasztást nem szenvedhet, habár ugyanazon ügy rendes viszonyok és körülmények között sürgős intézkedést épen nem igényel. A §-nak végpontja a jogkereső feleknek megnyugtatása szempontjából vétetett fel, miután lehet oly eset, hogy a felek kölcsönösen óhajtják — a késedelem daczára — az őket érdeklő ügynek a szaktanácsban a szünidő eltelte utáni elintézését. A 4. %-hoz. Az i-ső pont az 1., 2. és 3-ik §§-nak végrehajtásához szükséges intézkedéseket tartalmazza. A szünidő alatt a járásbíróságoknál működő bíráknak, valamint a társas bíróságoknál alakítandó tanácsok tagjainak számát meghatározni, legczélszerübbnek látszik az illető törvényszéknek — illetve felebbviteli bíróságnak teljes tanácsára bizni, mert az illető bíróság előtt legrészletesebben ösmertek azon adatok, a melyek az intézkedésre alapul szolgálhatnak ; és mert az ily intézkedéstől biztosabban várható a jó eredmény, mint a központban hozandó határozattól, a melyre csakis a bíróság vagy az annak elnöke által szolgáltatott adatok vétethetnének alapul. A netaláni helytelen intézkedések megszüntethetése — illetve pótolhatása végett szükséges volt az igazságügyminister főfelügyeleti jogát ez irányban is biztosítani. Az 5-ik %-hoz. A szünidő alatt működő bíráknak kijelölésére nézve csakis két mód kínálkozik: a sorshúzás és az elnöki intézkedés. A bíróság elnöke legrészletesebben ösmeri a bíráknak képességét, képzettségét és munkaerejét, a mi már magában véve elégséges ok arra nézve, hogy az elnöki kijelölés alkalmaztassák, és ne hagyassák a sorshúzás esélyeire a szünidő alatt működő bírák személyeinek meghatározása. Nehogy a bíró — a mulhatlan szükség esetét kivéve — két egymásután következő éven át a szünidőnek ép azon időszak alatti élvezésétől essék el, a mely talán egészségére nézve legelőnyösebb, avagy a mely viszonyainak legmegfelelőbb, vettem fel a javaslatba az 5. §. 2-ik bekezdésének intézkedését. Előre látható, hogy a bíróságoknál a szünidő tartama alatt működő bíráknak száma csakis annyiban fog megállapittaíni, a mennyi a várható ügyforgalomnak szorosan véve megfelelni képes. És ámbár az 1871 : XXXI. t.-cz. 3. §-a utolsó bekezdésének intézkedésénél fogva az elsőfolyamodású társasbiróságoknál az ügyvitelben fennakadás alig következhetnék be, mégis hogy az előre nem láthatott betegség vagy egyéb eseménynek bekövetkezte esetére is biztosítva legyen az. ügyvitel folytonossága: szükséges volt a bírósági elnöknek azon hatáskört megadni, hogy a birót hivatalos állásának elfoglalására a szünidő alatt is utasíthassa. A 6. §-hoz. Az, hogy a szünidő alatt működött biró, a szünidőnek megfelelő szabadságidőben részesittessék, a viszonosság és egyenjogúság elvéből következik. Az ugyanazon idő alatt működő bírósági hivatalnokok -esetleg előnyben részesülhetnek a többiek fölött, miután a bírósági hivatalnokok részére a szabadságidő sem törvény, sem rendeletben meghatározva nincs, azonban azon nézetben vagyok, hogy a méltányosság követeli