Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.
Irományszámok - 1881-345. Törvényjavaslat, a törvénykezési szünidőről
345. szám. 307 Melléklet a 345. számú irományhoz. Indokolás, „a törvénykezési szünidőről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1869: IV. törvényczikk 18. §-ának intézkedésénél fogva a kir. bíróságoknál alkalmazott mindenik biró jogosítva van évenkint hat heti szabadságidőt igénybe venni. f Ezen szabadságidőt a bírák az eddig szerzett tapasztalatok szerint az év május hava 1-ső napjától november végéig szokták rendszerint igényibe venni. Ezen körülménynél fogva a járásbíróságoknál 3—47« hónapon át az e. f. törvényszékeknél 3—7 hónapon át, a másodfokú f és legfőbb bíróságoknál pedig, majdnem 7 hónapon át a bírói létszám nem terjes, a minek nemcsak azon következménye van, hogy azon idő alatt az ügyek késedelmesen intéztetnek, de az is, hogy az ügyek némely része egyátalán nem intéztetik el, mert az első fokú biróságoknál gyakran a szakelőadók hiányoznak, a másodfokú és legfőbb biróságoknál pedig a szaktanácsok a megfelelő számú tagokkal gyakran nem alakithatók. De hátrányára lehet ezen állapot gyakran a feleknek és az igazságszolgáltatásnak is — kivált a felsőbb biróságoknál, ha a szaktanácsokban a szakavatott tagok más bírákkal pótoltatnak. A bírósági hivatalnokok (segéd- és kezelőszemélyzet) számára a törvény nem biztosit ugyan szabadságidőt, és a törvény által nyert felhatalmazás erejéuél fogva az igazságügyminister által kiadott birói ügyviteli szabályokban sincs olyan intézkedés, hogy mindenik bírósági hivatalnok részére évenként meghatározott tartamú szabadságidő okvetlenül engedélyezendő; mégis lehetetlen olyan bírósági hivatalnokoktól, a kik feladatukat pontosan és buzgón teljesitik, avagy a kiknek gyengébb testalkata pihenést igényel, az évi szabadságidőt, a mely rendszerint 4 hétben állapittatik meg, megtagadni. "És igy nemcsak a birói létszám nem teljes több hónapon át, de el lehet mondani, hogy 2—6 hónapon át a bírósági hivatalnokok közül is egy vagy több tag folytonosan hiányzik. Ezen körülmény pedig az ügykezelésre van hátránynyal, mert a birósági hivatalnokok csakis a szükség által mulhatlanul igényelt számban vannak alkalmazva; és mert azok távolléte idejére — kivált a vidéken, alkalmas díjnokok kisegitőképen nem mindig fogadhatók. Ugy a jó — mint a gyors igazságszolgáltatás érdekében czélszerűbbnek látszik, ha a kir. biróságoknál az évnek bizonyos szakára általános szünidő határoztatik meg; mert habár a törvénykezés részben szünetelni fog, mégis ezen szünet nem lesz oly hátrányos a gyors és a jó igazságszolgáltatásra, mint ha az 1869: IV. t.-cz. 18. §-a a fennebb leirt következményeivel továbbra is hatályban tartatik. 39*
