Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.

Irományszámok - 1881-331. 1882. évi XXXI. törvényczikk, a Szerbival 1882. február 22./február 10. kötött hajózási szerződésről

206 331. szám. részben fennálló szabályzatok szem előtt tar­tása mellett bejegyeztetni, ott hajózási ügynök­ségeket felállítani, az üzlethez szükséges iroda­helyiségeket és telepeket berendezni és e czél­ból a kikötőkben fekvőségeket vásárolni és épületeket emelni. A szerződő felek egyikéhez tartozó hajózási vállalkozók nem akadályoz­hatok árúik kirakásában a másik fél területén, feltéve, hogy a fennálló vám- és rendőri sza­bályokhoz alkalmazkodnak. Szintúgy jogukban áll a köztelepeket és a kikötő-helyeket ugyanazon feltételek mellett használni, mint a belföldiek — és a legtöbb kedvezményben részesitett nemzet alattvalói. A vállalkozók által közzétett üzlet-sza­bályzatok az illetékes hatóságnál leteendők. Ezen szabályzatok vita esetén hizonyitó » erővel fognak birni, azon feltételek megítélése tekintetében, melyek mellett a hajózási vállal­kozó a személy- és áruszállítást elvállalta és magát annak végrehajtására kötelezte. Hogy valamely jármű a szerződő felek egyikéhez tartozónak elismertessék, megkíván­tatik, hogy az vagy ezen állam valamely alatt­valójának vagy egy oly társaság, vagy részvény­társulatnak tulajdona legyen, mely ezen állam törvényei alatt áll és ott székel. Megkívántatik továbbá, hogy a hajók és tutajok az V. czikk­bea megjelölt okiratokkal ellátva legyenek és a VI. czikk értelmében kiállított hajós-, ille­tőleg tutajos-oklevéllel biró hajóvezető vezérlete alatt álljanak. E hajóvezető az ezen hajózási szerződésben és a folyamrendőri szabályokban foglalt határozatok pontos megtartásáért első sorban felelős. Ugy a hajólevél, mint a hajós­és tutajos-oklevél a hajózás felügyeletével meg­bízott folyamhatóságok kívánságára bármikor előmutatandók. Mindkét szerződő fél hajói a másik fél vizein, valamint ott is, hol a folyam vize csak sociale dans le territoire de l'autre, tout en observant les reglements respectifs, d'y établir des agences de navigation, d'y disposer les bureaux et établissements nécessaires á l'entre­prise, d'acquérir dans ce but des biens-fonds aux lieux de débarquement et d'y éle ver des constructions. Les entrepreneurs de navigation appartenant & l'une des deux Parties contra­ctantes ne pourront étre empéchés de déchar­ger leurs cargaisons sur le territoire de l'autre, pourvu qu'ils se conforment aux réglements, douaniers et aux réglements de police en vigueur. Ils auront de mérne le droit d'utiliser les éta­blissements publics et les lieux de débarquement sous les mémes conditions que les mdigénes et les sujets de la nation la plus favorisée. Les réglements d'exploitation publiés par les entrepreneurs seront déposés auprés des autoritás compétentes. Ges réglements auront, en cas de différends, force probante relative­ment á Pinterprétation des conditions sous lesquelles l'entrep-reneur de navigation s'était chargé du transport des voyageurs et de l'ex­pédition des marchandises et s'était engagé á Peffectuer. Pour qu'un bátiment sóit reconnu comme appartenant á une des Parties contractantes, il dóit étre la propriété sóit d'un sujet de ce pays, sóit d'une eompagnie ou société d'actionnaires assujettie aux lois de ce mérne pays, et y ayant son siége. Les bátiments et les radeaux doivent, de plus, étre munis des papiers prescrits par l'article V. et étre soumis á la direction spéciale d'un conducteur legitimé par la patenté de batelier, respectivement par celle de flotteur, prescrite á l'article VI. Ce conducteur est en pre­miere lig'ne responsable de la stricte observation des dispositions contenues dans la présente convention et dans les réglements de police fluviale. Les patentes du navire, du batelier et du flotteur doivent étre exhibées á chaque ré­quisition des autoritás fluviales chargées de la surveillance de la navigation. Les bátiments de chacune des Parties con­tractantes devront arborer le pavillon prescrit IV. czikk. Article IV.

Next

/
Thumbnails
Contents