Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.
Irományszámok - 1881-331. 1882. évi XXXI. törvényczikk, a Szerbival 1882. február 22./február 10. kötött hajózási szerződésről
331 szám. 205 I. czikk. Mindkét szerződő fél alattvalói a másik fél területén levő összes vizi utakon, legyenek azok akár természetesek, akár mesterségesek, minden kikötő hely között árúkat és személyeket szállíthatnak és mindenben, a mi a folyamhajózást illeti, az e részben fennálló szabályzatok szem előtt tartása mellett, egyenlő jogokat, kedvezményeket és kiváltságokat élveznek és ugyanazon föltételeknek lesznek alávetve, mint saját alattvalóik és a legtöbb kedvezményben részesített nemzet alattvalói. Az' egyik szerződő félhez tartozó hajózási vállalkozók, ha ki akarják terjeszteni üzletüket a másik fél területére, ezen területen üzletük gyakorlatáért semmiféle üzleti* vagy külön adónak nem lesznek alávetve. II. czikk. Semminemű kizárólagos hajózási szabadalom vagy kényszerjog, mint az árúmegállitási, raktározási, árúátrakási, elővásárlási vagy más ilynemű jogok, az osztr.-magyar monarchia és Szerbia határát képező hajózható folyamszakaszokon nem fognak fennállhatni, — és egy hajóvezető sem lesz szorítható arra, hogy a jelzett okokból az emiitett folyam mentén bizonyos helyeken kikössön, át- vagy kirakjon, avagy bármely helyen bizonyos ideig vesztegeljen. A fentebbi határozatok a postajogra és a révekre nem vonatkoznak. A szerződő felek teljes szabadságot tartanak fenn magoknak arra nézve, hogy az országuk területén levő folyamokon és csatornákon kapaszkodó hajózásra engedélyeket adhassanak. Ellenben kötelezik magukat, hogy a határfolyamok közös részein kapaszkodó hajózási engedélyeket csakis előzetes megegyezés és kölcsönös jóváhagyás alapján fogaak kiadni. III. czikk. Az egyik szerződő félhez tartozó minden hajózási vállalkozónak szabadságában áll kereskedelmi czégét a másik fél terítetem az e Article I. Les sujets de chacune des Parties contractantes pourront transporter des marchandises et des voyageurs sur toutes les voies navigables, sóit naturelles, sóit artificielles, du territoire de l'autre Partié, entre tous les lieux de débarquement, et jouiront en tout ce qui concerne la navigation fluviale, et tout en observant les réglements en vigueur á ce sujet, des mémes droits, avantages et exemptions et seront soumis aux mémes conditions que les propres sujets et les sujets de la nation la plus favorisée. Les entrepreneurs de navigation appartenant á une des Parties contractantes, voulant étendre leur inclustrie sur le territoire de l'autre Partié, ne seront assujettis dans ce territoire pour l'exercice de cetté industrie á aucun impőt industriel ou spécial. Article II. Aucun privilége exclusif de navigation ou droit forcé, tel que droit d'étape, de dépőt, de rompre charge, de premier achat ou autre de méme nature, ne pourra subsister sur les cours d'eau navigables qui torment la frontiére entre le territoire de la Monarchie austro-hongroise d'une part, et le territoire serbe de l'autre, et nul conducteur de bátiment ne pourra étre contraint, pour un tel motif, d'aborder, de décharger ou de transborder sur aucun point des dits cours d'eau, ni de s'arréter un certain temps dans un endroit quelconque. Les dispositions précédentes ne s'appliquent pas au droit postai ni aux bacs. Les Parties contractantes se réservent une entiére liberté á l'égard des concessions de touage qui se rapportent aux fleuves situés dans l'intérieur du pays et aux canaux. Quant aux parties communes des fleuves fronti-eres, les Parties contractantes s'engagent á n'aceorder des concessions de touage qu'aprés une entente préalable et avec assentiment réciproque. Article III. II est permis á chaque entrepreneur de navigation, appartenant a l'une des Parties contractaűtes, de fairé enregistrer sa raison
