Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.
Irományszámok - 1881-259. A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése, „az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájáról” szóló törvényjavaslat tárgyában
136 259. szám. vám után 160,000 írtra tehető jövedelem-emeléssel fedezendő lesz; továbbá nem fognak a vámemelések teljes mértékben érvényesülhetni, kivált azon árúk után, melyek az Olaszországgal és a Rumániával létesült szerződésekben le vannak kötve. — Mindazonáltal kétségtelen, hogy a pénzügyi vámok, ugy a mint megállapittatnak, oly jelentékeny jövedelmi emelkedést fognak eredményezni, melyet jelenlegi pénzügyi helyzetünkben nagyon is számba kell venni. Tekintettel tehát arra, hogy a pénzügyi vámok kiszámítható eredménye nem megvetendő, hogy azok által ipari és termelési érdekeink jelentékenyen nem sújtatnak és hogy végül a fogyasztó érdekeit ama magasabb tekinteteknek, melyek háztartásunk rendezése körül mérvadók, e téren inkább, mint bármely más téren alá kell, hogy rendelje, a bizottság a pénzügyi vámoknak megállapítási módját és mérvét elfogadja. Mindezeket egybevetve, a bizottság ugy találja, hogy az előterjesztett és átdolgozott vámtarifa ugy közgazdasági, mint pénzügyi szempontokból csakugyan kielégítő. Mielőtt a részletekre térne át a bizottság, átalánosságban még egy megjegyzést kivan tenni. Miután a jelenleg előterjesztett tarifa az 1878: XXI. t.-czikk helyét lesz hivatva elfoglalni, a jövőre való tekintettel előtérbe lép az a kérdés, hogy azon körülményeknek számbavétele mellett, melyek a jelenlegi tarifának átdolgozását indokolttá tették, mily fontossággal bir az átdolgozott átalános vámtarifa kivált szerződések kötése tekintetében ? És itt a bizottság a következő nézetének óhajt kifejezést adni. A tarifajavaslat már az előzmények folytán is előnyösebb lévén a jelenleg érvényben levő tarifánál, minden irányban a teljesen autonóm tarifa kellékeivel bir és bár egyes tételeiben alkalmazkodik a német birodalmi tarifa tételeihez, mégis nagyban és egészben azon kereskedelempolitikai irányzatot érvényesiti, — a mely szerint egyfelől erélylyel lehet fellépni mindazon államokkal szemben, a melyek a monarchia ellen kedvezőtlen eljárást követnek, de másfelől mód adatik arra is, hogy a kereskedelmi szerződéseknek megkötése czéljából, á netán szükséges compensatiok nyújtása lehetővé váljék. Fontossággal bir tehát a jövőre nézve, hogy oly tarifa állapíttatott meg, mely egyfelől lehetővé teszi a kormányoknak solidaris fellépését érdekeinek védelmében és a mely másfelől ingert ad arra, hogy szerződés utján való megváltoztatására az érdeklett államok törekedjenek és e czélnak elérésére a tehető változásokkal egyenértékű engedményeket adjanak. II. Á tarifa és annak részletei. A jelenlegi tarifajavaslat a két kormány hosszas alkudozásainak, valamint a létező viszonyok számbavételének képezvén eredményét, benne nagyban és egészben nem a tudományos elvi egyöntetűséget és rendszerességet, mint inkább a gyakorlati szempontoknak érvényesítését találjuk és azért a bírálatnak is ezekhez kell alkalmazkodnia. A tarifa új beosztása előnyösnek mondható és annak részletes keresztülvitelét nemcsak a vámkezelés, hanem a kereskedelmi forgalom érdeke is megköveteli. Az egyes tételeknél a bizottság, utalva a kormány részletes indokolására, csak azon eltéréseket fogja indokolni, melyeket részben a kormány előterjesztése alapján javaslatba hozni kötelessége. Mielőtt azonban ezt tenné a bizottság, még a tarifában a bizottság tárgyalásai folyamán már érvényesített némely megállapodásokat kell részletesebben kifejtenie. És pedig:
