Képviselőházi irományok, 1881. VII. kötet • 170-239. sz.

Irományszámok - 1881-179. Törvényjavaslat, az 1865. évi november hó 2-án kelt dunahajózási actához való pótegyezmény beczikkelyezéséről

179. szám. 37 A II. czikk a folyamrendöri és kikötői hatóságok iránt intézkedik. Az eddigi 1865-ki acta 8. czikke szerint mind a folyamrendöri felügyelő, mind Szulina kikötőjének kapitánya a török kormány által neveztetett ki, az által díjaztatott és annak nevében működött. Most midőn a dunai torkolatok részben Románia, részben Oroszország birtokában vannak, midőn továbbá Szulina kikötője Romániáé, és midőn végre a berlini szerződés LM. czikke értelmében az európai bizottság ezentúl a földtertileti hatóságtól teljesen függetlenül működik: a jelenlegi intézkedéseket akkép kell megváltoztatni, hogy az illető hivatalnokok egészen a bizottság hivatalnokai gyanánt szerepeljenek, általa neveztessenek ki, fizettessenek és nevében működjenek. A III. czikk az ép most felsorolt indokok alapján megváltoztatja az 1865-ki acta 16. czikkének azon intézkedését, mely szerint a szulinai hajózási pénztár ellenőrzését a török kormány által kinevezett hivatalnok gyakorolja; ezentúl ezen ellenőrzés a bizottság által kinevezett tisztviselő által fog teljesittetni. A IV. czikkben azon elvből folyólag, hogy az európai Dunabizottság működési tere nem mint eddig csak Isaktsáig, hanem Gralatzig terjed, ki kellett mondani azt, hogy a bizottság rendelkezésére álló pénzek más míveletekre, mint a Gralatzig terjedő folyamrészt illetőkre nem fordíthatók. Az V. czikk a világitótornyokat illetőleg intézkedik. Az 1865-iki hajózási acta 17. czikke szerint a török birodalom világító tornyainak igazgatása volt megbízva a Dunatorkolat megvilágításának eszközlésével is, és ezen igazgatás javára estek a hajózási illetékek illető részei. Most a kezelést átveszi maga a bizottság s az illető hajózási dijak a bizottság pénztára javára szedetnek. A VI. czikk az egészségügyről intézkedik. Az 1865-ki acta 18—20. czikkei szerint az egészségügy a Duna torkolatában a Konstantinápolyban működő egészségügyi főtanács által szabályoztatok. Ezen egészségügyi tanács, a mely a Konstantinápolyban székelő nagykövetségek küldötteiből és a török kormány képviselőiből egyátalában a Törökországban alkalmazandó járványügyi rendszabályok fölött intézkedik, gondoskodott arról, hogy egyrészt a kereskedés és hajózás félszeg rendszabályok alkalmazása által szabadságában ne terheltessék, de másrészt, hogy mégis a járvány-ügy akkép kezeltessék, hogy a keletről Európát fenyegető járványok tovább hurczoltatása meggátoltassák. — Miután Törökország a berlini béke következtében nem birja többé a Duna torkolatait, s igy a konstantinápolyi egészségügyi tanácsra, valamint az alája rendelt török egészségügyi hivatalnokokra ezen ügy kezelése nem volt bizható; — miután azonban másrészt nem látszott czélszerűnek Romániát, mint azon államot, mely Szulina, az első dunai kikötő fölött intézkedik, ily fontos nemzetközi jelentőségű ügyben egészen független eljárással megbízni:— leghelyesebbnek tűnt fel az: hogy a konstantinápolyi egészségügyi tanácshoz hasonló intézmény létesíttessék Románia fővárosában, de különben tartassanak fön az eddigi elvi intézkedések minden tekintetben. A VII. czikk az egészségügy gyakorlati kezelését a most mondott elv alapján biztosítja. A VIII. czikk a Duna-bizottság semleges jellegének érvényesítése czéljából alkalmas jelvényeket állapit meg. A IX. czikk az 1865-iki acta intézkedéseit, a mennyiben a jelen egyezmény által nem módosultak, továbbra is föntartja. A mint a felsoroltakból kivenni lehet, az előterjesztett egyezmény csak a berlini szerződés intézkedéseinek szoros és következetes keresztülvitelére nézve foglal magában megállapodásokat és csakis ennyiben módosítja a jelenleg fenállő nemzetközi intézkedéseket. Minthogy pedig jelen okmány jóváhagyása legkésőbb 1882. évi május 18-áig eszközlendő, annak mielőbbi elfogadását ajánlom az országgyűlésnek. Budapest, 1882. évi február hó 27-én. , Br. Kemény Gábor s. k., földrnwelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister.