Képviselőházi irományok, 1881. VII. kötet • 170-239. sz.

Irományszámok - 1881-179. Törvényjavaslat, az 1865. évi november hó 2-án kelt dunahajózási actához való pótegyezmény beczikkelyezéséről

36 179. szám Melléklet a 179, számú irományhoz. Indokolás, „az 1865. évi november hó 2-án kelt dunahajózási actához való pótegyezmény beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1856. márczius 30-án kötött párisi béke a Duna folyam viszonyaira nézve nemzetközi megállapodásokat hozott létre. Jelesül a béke 16. czikke elrendelte, hogy a Duna Isaktsától kezdve a tengerbe ömléseig nemzetközi utón kellően szabályoztassék és hajózhatóvá tétessék, és ez okból Francziaország, Ausztria, Nagybritánnia, Poroszország, Oroszország, Szardinia és Törökország kiküldötteiből bizottság, az u. n. európai Duna-bizottság állíttatott föl. Ezen bizottság hosszasabb működése után az alsó dunai hajózásra, folyamrendőrségre, egészségügyre és hajózási díjakra nézve 1865. november 2-án egy hajózási actát állapított meg (Acte public), mely a párisi szerződés aláírásánál képviselt államok részéről 1866. márczius 28-án jóváhagyatván, az alsó dunai hajózásra nézve az az Isaktsától le a tengerbe ömlésig mindeddig érvényben állott. Az 1878. évi július 13-án kötött (1879 : VIII. törvényczikkbe iktatott) berlini béke az alsó Duua államterületi viszonyaiban lényeges változtatásokat idézett elő; mig ugyanis addig Isaktsától a Dunának a tengerbe ömléseig souveran parti állam kizárólag Törökország volt : a berlini béke által létesített viszonyok szerint most már Törökország nem parti állam többé; — ezzel szemben a függetlenségében elismert (XLIII. czikk) Románia a Dobrudsehának megnyerése folytán (XLVI. czikk) a Duna torkolatainak területén mint önálló állam szerepel, és a dunai torkolatok egy része, valamint azon felül a Duna partjainak nagy része Bessarábiának visszanyerése folytán Oroszország kezeibe jutott (XLV. czikk). Ezen változott viszonyokkal szemben kimondotta a berlini béke LHI-ik czikkében azt, — >hogy az európai Duna-bizottság, melyben Románia képviselve lesz, tiszti működésében fentartatik és azt ezentúl a földterületi hatóságtól teljesen függetlenül egész Gralatzig fogja gyakorolni. A jogaira vonatkozó minden szerződések, intézkedések, végzések és határozatok, valamint kiváltságai, előjogai és kötelezettségei ezennel megerősíttetnek.* A megváltozott viszonyok folytán ezen elvek alapján szükséges volt a most is érvényben álló hajózási actát átvizsgálni és a szükségeseknek mutatkozó "módosításokat megtenni. E czélból az európai Duna-bizottság Románia képviselőjével egyetemben az ezúttal előterjesztett pótegyezményben állapodott meg, a melynek részletei iránt a megkívántató fölvilágositások a következőkben foglaltatnak: Az I. czikk teljesen megfelel a berlini béke LIII. czikkének, a mennyiben az európai Duna-bizottság jogait és kiváltságait továbbra is fentartja, s működésének határául az eddigi Isaktsa helyeit Galatzot jelöli ki.