Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.

Irományszámok - 1881-133. Törvényjavaslat, az uzsoráról és a káros hitelügyletekről

133. szára. 75 A 19. §. második és harmadik bekezdésének czélja, hogy a hitelező saját érdekeinek megvédése okából ne kényszeríttessék az adóstól azonnal az egész tökekövetelést behajtani, és másrészről a hitelezőt sem lehet a késedelmesen fizető adósnak kényére bizni. 20. §. Némely hazai pénzintézet alapszabályaiban azon intézkedés foglaltatik, hogy a gyümölcsözés végett náluk betett pénzösszeg után esedékes kamatot félévenként, vagy évenként tőkésitik, és a tőkésített kamat után is a rendes kamatot fizetik. Ugy a betevők, mint a pénzintézetek kölcsönös érdeke és az utóbbiaknak szervezése és pénzkezelése kívánja: hogy a pénzintézeteknél az anatocisnmsra nézve kivétel tétessék. Ezen kivétel azonban csak azon hitelügyletekre vonatkozhatik, a melyeknél a pénzintézet mint betétet elfogadó adós szerepel. Az 1877 : XX. t.-cz. 290. §-ának második bekezdésében foglalt azon intézkedés, hogy a határidőt elmulasztó adós késedelmi kamatot tartozik fizetni, annál könnyebben volt érintetlenül hagyható, mert az árvapénztáraktól felvett kölcsönöknél ugyancsak a 290. §. szerint a kamat félévi előleges részletekben fizetendő, a miért a kamatok felszaporodásától tartani nem lehet, és mert másrészről az árvapénzeknek folytonos mozgásban létele nem kívánatos. Annak megemlítése mellett, hogy a részegség iránti büntetőjogi határozmányok az 1879: XL. t.-cz. 84. és 85. §-aib;m már benfoglalvák: áttérek a kocsmai hitelre vonatkozó IV. fejezetben foglalt intézkedéseknek röviden összefoglalt indokolására. IV. FEJEZET. A kocsmai hitelről. Ezen javaslat főleg a földmívelési és kisiparos osztályokon a tőkeszabadság által ejtett közgazdasági bajokon — lehetőleg a közgazdasági élet változtatása nélkül — segíteni, és a mennyiben az egészben nem lehetséges, legalább részben enyhíteni kivan. A kocsmai hitel jó részben oka alsóbb néposztályaink eladósodásának, és ezt a jövőben lehetetleniteni vagy legalább fölötte megneheziteni igyekszik a jelen javaslat IV. fejezete, a mennyiben a hitelezőktől az ekkép támadt követeléseiknek beperelhetése iránti jog elvonatott, sőt a compensatio sem engedtetik meg, az ily követelések biztosítására a kötött zálog- és kezességi szerződések érvényteleneknek mondatnak ki, és az ezen határozmány oknak kijátszása ezéljából valamely színlett ügyletnek vagy váltónak felhasználása kihágást képez: csupán csak azt engedvén meg, hogy az adós a legutóbb kapott szeszes ital ára iránt legyen beperelhető. A 24. §-ban a szálló vendégekre nézve, a kiktől jelen javaslat a kocsmai hitelt megvonni nem kívánja, és a kiknek a folytonos fizetgetés terhére váilauék, e tekintetben kivételt keliett tenni. A 25. §. a lehető legnagyobb publicitásnak elérését czélozza: büntetéssel sújtván azt, a ki ezen intézkedésnek meg nem felel. % Budapesten, 1882. évi január hó 11-én JJr. JPauler Tivadar s. k., igazságügy minister. 10*