Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.

Irományszámok - 1881-134. Jelentés, az országgyülés képviselőházához, az erdélyi ev. ref. egyház-kerületnek úgynevezett Cameraticum Beneficiuma, s illetőleg az ennek pótlására kötött peregyezség tárgyában

76 134. szám. 134. szám. Jelentós, az országgyűlés képviselőházához, az erdélyi ev. ref. egyház-kerületnek úgynevezett Cameraticum Beneficiuma, s illetőleg az ennek pótlására kötött peregyezség tárgyában. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület, az erdélyi fejedelmek levelei, és I. Lipót császár és király O Felsége diplomája alapján, az úgynevezett Cameraticum Beneficium czíme alatt eddig 3358 frt 25 krnyi összegben élvezett járandóságának pótoltatására pert indított a kincstár ellen. A keresetbe vett s az egyes nemzeti fejedelmek által az erdélyi ref. hitfelekezetííek püspöksége, ezek lelkészei és tanítói részére, egyházi állásaik javadalmazása, segélyezése, illetve felvirágoztatása czéljából kirendelt évenkinti járandóságok következőkben sorolvák elő : 4,876 írt készpénz, 29,500 darab kősó, 686V2 köböl tiszta búza, 1,055 veder bor, 29 darab hízott sertés, 127 szekér tűzifa, 12 szekér széna, 64 köböl zab, 15 köböl kása, 40 itcze méz, 48 itcze vaj, 246 darab sajt, 5 köböl borsó. 2 kalangya kender és 36 asztalkendő. Az egyházkerület keresete ezen ja

11 adalmaknak jövőre nézve vagy természetben, — vagy pedig egyezség utján megállapitaudó pénzértékben évenkinti kiszolgáltatását, — ezen felül pedig a koronkint betiltott, s illetőleg rclufio utján leszállított, s a múltra nézve összesen 568.094 írt 34 krra számított összegeknek, úgyszintén az ezen összeg egyes részei utáni kamatoknak megtérittetését kérte. Az egyház-kerület azt állitá keresetében, hogy Erdélynek a Felséges Habsburg uralkodóház uralma alá jutása idejétől a kamara részéről sok sérelmet szenvedett. Névszerint, hogy daczára annak, hogy a reformátusok e javadalmak további kiszolgáltatása tekintetében már az I. Lipót-féle 1691. évi hitlevél második pontjában különös biztosítást nyertek, sőt a kiszolgáltatás iránt az ország akkori kincstárnoksága által, már e hitlevél után 1693-ik évben is biztosíttattak, s 1698-ik év végéig azok élvezetében is voltak, — e javadalmak a bécsi volt ált. udv. kamara által 1698-ik évben kétségbe vonattak, s a ref. egyházi rendek képviselete arra kényszeríttetett, hogy az egyes javadalmazottak jogait az erdélyi volt főkormányszék előtt igazolja. — Midőn pedig ezen adománylevelek a főkormányszék, mint productionale fórum előtt bemutattattak, és a javadalmak további folyósítása szorgalmaztatott, a bécsi általános udvari kamara annak ellenére, hogy a főkormányszék a jogmutató vizsgálat munkálatainak felterjesztése alkalmával, a javadalmak pénzértékének további folyósítását a Felség kegyelmébe ajánlotta, azoknak természetbeni kiszolgáltatását betiltotta, s az 1700. április 19-én Í702. ápril 29-én, és 1703. szeptember 18-án kelt udv. rendeletek alapján, — melyek szerint a