Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.

Irományszámok - 1881-148. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről

202 148. szám. A 10. %-hoz. Az 1876 : XV. t.-cz. 10. §-át azon okból találtam felcserélendó'nek, mert annak rendelete szerint netalán előforduló esetekben —az adófelügyeló'ségek személyzetének kevés volta miatt — a fegyelmi bíróság nehezen állitható össze, vagy ha igenis, azon visszás állapot jön létre, hogy alsóbb rangú tisztviselők gyakorolnak fegyelmi birói hatalmat felettes tiszttársaik ügyében s e körülmény természetesen, könnyen enged vagy az elfogulatlanság, vagy az önálló függetlenség iráut gyanút kelteni. Igen hatályosnak s magában az adózó közönségben, adóügyeinek részrehajlatlan igazságos vezetésére nézve megnyugvást ébresztő, valamint a közigazgatási bizottság tekintélye és befolyása nevelésére szolgáló körülménynek nevezhetem tehát ezzel szemben azt, hogy javaslatom szerint a kir. adófelligyelő egész személyzetére nézve, a fegyelmi hatalom a közigazgatási bizottság kezébe van letéve. A kir. adóhivatalok személyzetére nézve azonban indokoltnak mutatkozott jövőre is, az első fokú fegyelmi hatáskört megfelelő módosítással ugyan, de a pénzügy-igazgatóságoknál hagyni meg. II. Rész. a 11., 29. és 34. §§-okhoz. Ezen szakaszok megállapítják az egyenes adók kivetésére első, második és harmadik fokban hivatott hatóságokat. A 11. §. világosan megnevezi az összes egyenes adónemekre nézve illetékes kivető közegeket s ha e mellett tekintetbe vétetik, hogy a 29. §. szintén adó-nemenként elkülönítve jelöli meg azon hatóságokat, a melyek másodfokulag határoznak, s a 8. §. IV. a) pontja és a 34. §-ból látható, hogy harmadfokulag kivétel nélkül a pénzügyi közigazgatási bíróság jár el, mindenki biztosan tudhatja, hogy netaláni megterheltetések esetében hol keressen orvoslást; kitűnvén egyszersmind ezen intézkedésekből az is, hogy a kormányhatalom, a legszélső határig el kivan menni mindazon biztosítékokra nézve, melyeket az adóteher aránylagos felosztása tekintetében az állampolgároknak nyújthat. Ezen §-nál történt azon czélszerü változtatás, mely szerint jövőre a hadmentességi díj mellett mindazon adónemeket, melyeknek kivetése czéljából becslésre szükség nincs — s így a bizottsági tárgyalás felesleges, a kir. adófelügyelő veti ki azon adókulcs alapján, melyet az adózók összeírásából és a tőkebirtokosok vallomásaiból vett adatok alapján, valamint az illető mérlegek után igen egyszerűen állapithat meg, s melyekre nézve a netalán terhelt fél úgy is felebbezhet a 29. §-ban megállapított felebbezési hatósághoz. A 12. %-hoz. Az új 12. §. lényegesen módosítja az 1876 : XV. t.-cz. 12. §-ának az eljárási és kivetési módozatokra vonatkozó rendeléseit. Ugyanis a III. oszt. kereseti adó kivetésének azon módozata, a mely szerint jelenleg évről évre vettetik ki, hátrányosnak bizonyult be mind az adózókra, mind pedig a kincstárra nézve. Az adózókra nézve azért, mert ez által kényszerítve vannak — üzletük hátrányával is — évről évre utána nézni adókivetési ügyeiknek, az adókivető bizottságok előtt megjelenni, tárgyalni, szükség esetében reklamálni stb. ; a kinctsárra nézve pedig azért, mert az adókivetések rendkívül hosszú ideig tartanak s ez által nemcsak az adókivetés és felszólamlás! bizottságok költsége szaporodik, hanem az adókivetés is rendszerint az év közepe felé készülhet el.