Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.
Irományszámok - 1881-148. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről
148. szám. 203 E hátrányon az által vélek segíthetni, hogy a III. oszt. kereseti adónak, három év tartamára való kivetését javaslom. Ez nemcsak a jelzett bajokat szünteti meg, hanem egyenes-adó rendszerünket egyöntetűbbé teszi az által, hogy a III. oszt. kereseti adónál is, a földadó módjára nemcsak az adóalap, hanem az adóperiodus is több évre terjesztetik ki. Természetes, hogy az időközi változásokra is, a mennyiben új üzletek keletkeznek, vagy létezők megszűnnek — figyelemmel kell lenni, de a jövedelmi viszonyban a három év tartama alatt netalán beálló változásra figyelni nem lehet, mert az adó úgyis a megelőző három év jövedelme alapján vettetvén ki, az egyes üzleti évek eredménye ez által már aránylagos figyelemben részesült, — s az ily változásoknak újbóli figyelembe vétele, megsemmisítené" az adó időszakonkint való kirovásának előnyeit, zavarná az adózási állandóságot s gátolná a kirovásnál az idő és pénz megtakarithatását. A 13. %-hoz. A 13. §. második bekezdésének felvétele csupán kezdetben — az 1876: XV. törv.-czikk alkotásakor lévén indokolható, most épen mint az 1. §. második bekezdése és több hasonló átmeneú részek, egyszerűen elejthető. A 14. %-hoz. Az adókezelésuek pontos rendben való vitele, valamint a kincstárnak, épen ugy, sőt még inkább — érdekében áll az adózóknak. Ez okból, miután a tapasztalat szükségesnek tünteti fel, ki kellett bővíteni a 14. §. rendelkezéseit olyan szigorúbb rendszabályokkal, melyek a törvény által arra rendelt közegeket serkentsék az adóügyek vezetése körül pontosan, lelkiismeretes szorgalommal járni el, s kerülni a hanyagságot vagy épen rósz akaratot, mely által az adóügyek vezetésében zavar s annak folytán a feleknek, vagy kincstárnak kár okoztathatuék. Sajnos, hogy a tapasztalat ezen intézkedések indítványozását szükségessé tette, de itt figyelembe veendő, hogy az ajánlatba hozott kényszerítő módok egyike sem olyan, a melyről állítani lehetne, hogy abból a kincstárnak különös közvetlen haszna származhatnék, mert pl. a bírságok is legtöbb esetben, az önkormányzati joggal választott főbb tisztviselők által szabatnak ki, ellene a közigazgatási bizottsághoz lehet folyamodni, és sohasem a [kincstár, hanem mindig humáu-czélú alapok javára fordíttatnak. A 15. %-hoz. Valamint az adótárgyak és adózók pontos összeírása, az adókivetési műveleteknek minden hivatalos közegtől megkövetelendő első alapját képezi, épen ugy az adózó polgárok részéről is tökéllek a bevallás. Az adózók közül még mindig sokan, részint hauyagságból, részint számításból nem adnak bevallást s ez által tetemesen késleltetik a kivetési munkálat haladását, mert ilyenkor az adónak hivatalból való megállapítása végett több időt rabló puhatolást kell végrehajtani. Az eredmény pedig rendesen az, hogy maguk az illetők sem nyernek ez által semmit, sőt többnyire felebbezvén, mind saját maguk költenek, mind az adókivetési munkálatot nyújtják. Ezen rósz szokás az által lenne orvosolható, ha az illetők szintén nem a kincstár javára, de az uj 15. §-ban tervezett ozélravezető bírságolással rovatnának meg. A 18. %-hoz. Ezen §-nak most ajánlott szerkezete, az előbb (11. §.) tett intézkedésekben találja indokolását, valamint a 29. és 34. §§. jelentősége is ott van kiemelve. 26*
