Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.

Irományszámok - 1881-148. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről

148. szára. 201 is a felebbezési fokozatok megállapítását tartottam szükségesnek, a mi csak ugy érhető el, ha ezen ügyek felett is első fokú hatóságnak a kir. adófelügyelö jelöltetik ki. Az új 5-ik szakaszban a kir. adófelügyelők által első fokúlag hozott végzések ellen emelhető felebbezesek beadása körül való eljárásokat és azok hatályát tüntettem ki, mig a 6. §. érintetlen hagyása mellett, egy iij 7. §-ban, az 1876. évi XV. t.-cz. 5. §-ánál határozottabban szabályoztam a közigazgatási bizottság jogkörét is, melynek felügyeleti jogköre szintén kiterjesztetik mindazon ügyekre, melyek a kir. adófelügyelö hatáskörébe tartoznak s intézkedési jogköre is, az eddigivel szemben tágul az által, hogy a kir. adófelügyelő és segédszemélyzete felett is a fegyelmi hatóságot ő gyakorolja, sö't azokat, még kártérítési kötelezettségben is elmarasztalhatja. A mennyibea pedig, némely első fokú intézkedések, a kir. adófelügyelő hatáskörének kiterjesztése által tőle el vonattak, annál inkább nyer. mint felebbezési fórum, s ez által, mig egyfelől az elsőfokú hatáskör megosztása nagyobb mérvű mechanikus munkától szabadítja meg, addig másfelől, mint felebbezési fórum, több tekintélylyel és nagyobb gonddal ítélhet a hozzá felebbezett kevesebb számú ügyekben. A 8-ik %-hoz. Jelenleg ür van egyenes adóügyi administratiónk rendszerében az által, hogy mig az első- és középhalósági fokokon, adókivető, —- felszólamlási — és közigazgatási bizottságokban, a közigazgatási jog újabbkori eszméinek — s a közóhajnak is megfelelőleg — az administrativ hatóságoktól független bizalmi férfiak gyakorolnak hatáskört, addig a legfelső fokon hiányzott egy olyan intézmény, mely azon fokon is megnyugvást és támaszt nyújtson a sérelmeiket orvosolni óhajtó adózóknak. Ezen hiányt, egy — a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat beterjesztése által törekszem orvosolni s ez okból szükség, hogy a kezelési törvény rendelkezései is, annak megfelelő módon egészíttessenek ki. A létező, 1876. XV. törvény 8. §-a helyére tehát oly szerkezetet vettem fel, mely a közigazgatási bizottság határozatai ellen benyújtható felebbezesek módja és határidejének meghatározása mellett, ezen bíróságot is, mint harmadfokú hatóságot megjelöli. Ezen szakasz alapján ugy az administratió közege, mint más magánfelek, egyforma joggal és módon kereshetnek orvoslást, ügyeik természete szerint, vagy a pénzügyi közigazgatási bíróságnál, vagy a pénzügyministernél. E tekintetben az ügyek osztályozásánál az az alapelv, hogy az adókivetés mérve, az adómentességek, adóelengedések, adóbehajtás körüli eljárás, az adózók bírságolása, a községi városi és adófelügyelői közegek kártérítési kötelezettsége iránt hozott bizottsági határozatok tárgyában utolsó fórumként, a pénzügyi közigazgatási bíróság járjon el, ellenben az adófizetési halasztások, az előljáró községi közegek bírságolása, a községeknek az adók beszállítása iránti kötelezettsége s a behajthatatlanság körülményének megállapítása iránt, mint tisztán administrativ ügyek iránt hozott közigazgatási bizottsági határozatok felett, legfelső fórumon is a pénzügyminister döntsön, mert ezen ügyek tisztán administrativ cselekményekre, és ezen szempont alá tartozó kedvezményekre vonatkozván, azoknak legfelsőbb fokon való elbírálása is, csak a felelős miniatert illetheti. A felebbezési határidőket általában véve 15 napi időközre vélem megszabandónak, kivéve az adók behajtásának elmulasztása miatt alkalmazandó felelősség kimondása alkalmával benyújtható felébbezéseket, mert ezen esetekben a késedelem tetemes hátránynyal járna s ez okból a jelenleg érvényben levő 1876 : XV. t.-cz. 62. §-ában megállapított három napi határidő fentartandó lenne. KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. VI. KÖTET. •i