Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.
Irományszámok - 1881-148. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről
148. szám. 199 válnék, mert felszólalási joguk érintetlenül hagyatik és az adófelügyelő csak oly adónemek kivetésére lesz hivatva, melyeknek mérve az össeirás adatai, a tőkebirtokosok vallomásai és a vállalatok mérlegei alapján könnyen megállapítható; h) azon intézkedés, mely szerint az adózók által befizetett adóösszegek első sorban a netalán a múlt évekből fenrnaradt hátralékok törlesztésére forditaudók ; az elkönyvelés körüli eljárást egyszeríísiti a nélkül, hogy ez által az adózók érdekei is megsértetnének; c) az adótartozások befizetésének határidejére vonatkozó intézkedések egyszeríísitik az eljárást és jobban biztosítják a sikert. — Azon intézkedés, mely szerint a hadmentességi díj esedékessége az 1880 : XXVII. t.-cz. 18. §-ának módosításával a kivetés évének október hó 1-ére tűzetik ki, a hadmentességi díj befizethetését nagy mértékben fogja könnyíteni, már csak az által is, hogy a díjkötelesek túlnyomó része épen az őszi hónapokban rendelkezik a szükséges pénzekkel; d) az adóbehajtás sikerének biztosítására s tehát a kincstár előnyére szolgálnak továbbá még a következő intézkedések : ad) az írásbeli megintések általánosítása; bb) a közvetlen adófizetők megintése a kir. adóhivatalok által; cc) a zálogolás megejtésénél követendő eljárás szabályozása; dd) az igénykeresetek ügyének a rendes törvénykezési eljárás szabályai szerint való rendezése; ee) a behajtási illetékeknek az osztó igazsággal is megegyezőbb módon való megállapítása ; ff) az állandó, tiszti minőséggel biró állami végrehajtók alkalmazása; gg) azon intézkedések, melyek az ingatlanok bírói elárvereztetésére és a csődesetekre, valamint a telekkönyvi biztositások foganatosítására, az államkincstárnak ingók elárvereztetésénél adandó elsőbbségre, s a közös birtokosok felelősségére vonatkoznak, mind olyanok, melyek az államkiucstár érdekeit biztosítják és elejét veszik vagy legalább a számát csökkentik azon visszaéléseknek, melyeket az adózók az államkincstár kijátszása és megrövidítése czéljából elkövetni szoktak. 3. A községek (városok) érdekében van a törvényjavaslatnak azon intézkedése, mely szeriut a behajtási illetékekre nézve adott rendelkezési joguk szabályozása folytán, a községeknek (városoknak) e czíraen várható jövedelme szaporodni fog, még pedig nem az adózók túlterheltetése, hanem a behajtási illetékek igazságosabb kiszabása által. Hasonlóképen előmozdítják a községek (városok) érdekét azon intézkedések is, melyek a 2. pont alatt előadottak szerint a behajtás sikerének biztosítása czéljából vétettek fel, mert a minő mérvben fokozódik az állami adónak befizetése, ugyanazon mérvben növekedik a községi adópótlék begyült összege is. Az adófelügyelői segédszemélyzet fegyelmi ügyekben eddig az adófelügyelő elnöklete alatt alakított fegyelmi bizottságnak volt alárendelve (1876 : XV. t.-cz. 10. §-a). Ezen intézkedés úgy az illető egyénekre, mint az államkincstárra nézve hátrányosnak bizonyult, kivált oly törvényhatóságok területén, melyekben az adófelügyelőségi személyzet csekély száma miatt a fegyelmi bizottság tagjaivá oly pénzügyi tisztviselőket is kellett kinevezni, kik nem bírtak a képzettség és önállóság azon fokával, a mely kellő biztosítékot nyújthatna feladatuk elfogulatlan teljesítésére nézve. Ezen visszás helyzet még fokozódott oly esetekben, midőn az adófelügyelő mint érdekelt fél (pl. ha helyettesével volt összeütközése), a fegyelmi bizottság elnöki tisztét nem viselhette.
