Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1881-10. Törvényjavaslat, a királyi Curiának országos képviselőválasztási ügyekben való biráskodásáról
10. szám. v 83 Ha tehát a Curiának, mint a kérvénynyel megtámadott választások érvénye fölött első és utolsó birájának, minden határozatai szükségkép jogérvényesek és perorvoslatokkal meg nem támadhatók : elesik a szüksége az alaki eljárás részletes szabályozásának, mert a megállapítandó szabályokon netalán ejtett esetleges sérelmek orvoslásának nincs fóruma. Áttérve a részletekre, a törvényjavaslat 5 fejezetből áll : az 1-ső szól a Hatáskörről és a szervezetről; a 2-ik az eljárásról; a 3-ik a vizsgálatról; a 4-ik a költségekről; az 5-ik a vegyes intézkedésekről. I. Rész. 1-4. §. Az 1—4. §. szól a kir. Curia hatásköréről és szervezetéről. Ezen §§-ok nem igényelnek tüzetes megvilágítást, azon szabályokat tartottam szem előtt, a melyeket ugyancsak a kir. Curiának hatáskörére és választói jogosultságra vonatkozó bíráskodására nézve az 1874 : XXXIII. t.-cz. 51. és 89. §-ai már megállapittattak, tekintettel mindazonáltal azon változásokra, melyeket a kir. Curia szervezetére nézve az 1881 :LIX. törv.-ez. tett. Az 1874 : XXXIII. törvényczikk idézett 51. §-a s a javaslatom 4. §-a között azonban eltérés mutatkozik. Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 51. §. szerint a Curiának, mint a választott jogosultság legfőbb birájának a teendőkre vonatkozó ügyrendjét az igazságügyminister állapítja meg, a javaslat 4. §-a e jogot a már megalkotott ügyrend esetleges módosítására vonatkozólag is magára a Curiára ruházza. Azon elvnek, hogy a választások érvénye fölött egy pártatlan bíróság, az ország legfőbb Ítélőszéke döntsön, folyománya azon jog, hogy a törvény korlátai között, maga ezen pártatlan bíróság állapítja meg ügyrendjét és a szerzett tapasztalás útmutatása szerint a felismert szükséghez képest koronként maga módosíthassa azt. Ezen ügyrend az igazságügymiuisterrel való közlésének szüksége annak főfelügyeleti jogából következik. II. Fejezet. 5—19. §. Erintettem volt, hogy javaslatom a Curia eljárására nézve csak annyi szabályt vesz fel, a mennyi szükséges, hogy a Curia a törvényhozás intentióiról tájékozva legyen, vagy a mennyit a dolog természete s a felek érdeke megkíván. A javaslat 5 — 19. §§-ait e szellem lengi át. Az 5. §. azon intézkedése, hogy a képviselőház elnöke által a Guriához elintézés végett áttett ügyek a 2. §. értelmében megalakult tanácsok együttes ülésében sorshúzás utján osztatnak szét az egyes tanácsok között, úgyszintén a 6. §. azon intézkedése, hogy a tanács a sorshúzás folytán hozzá utasított ügyet vagy ügyeket, egy vagy több előadónak titkos szavazat útján osztja ki, azon indokra vezethető vissza, hogy a Curia eljárásához az elintézendő ügyek kiosztásánál, a kedvezés gyanújának még csak árnyéka se férjen. II 5
