Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-10. Törvényjavaslat, a királyi Curiának országos képviselőválasztási ügyekben való biráskodásáról

84 10. szám. A 7. §. a tárgyalásról szól, mely nyilvános, szóbeli és közvetlen. Azon vezérelv nyomán, hogy a kir. Curia lehetőleg teljes eljárási szabadsággal birjon, a szakasz nem tartalmaz részletes szabályokat; a tanács, a törvény és ügyrend korlátain belül szabadon határoz azon kérdés fölött, vájjon kellőleg fel lőn-e derítve az ügy állása, megért e az ügy az érdembges elitélésre, vagy pedig újabb tárgyalásnak vagy vizsgálatnak indokolt szüksége forog fenn. Éhez képest a tanács a tárgyalást saját ügyrendjének s a törvénynek korlátai között aként vezeti, a mint azt az ügy természete s a felmerült körülmények igénylik. Az ügyállás tisztába hozandó, ennyi a mit a javaslat követel; a tisztába hozatal módját esetről esetre a tanács tagjainak bölcsessége és jogérzete határozza meg. Bírtak és birnak e joggal a Ház biráló bizottságai is, s tudtommal nem volt eset, hogy azzal visszaéltek, a feleket a jogos védelemtől elzárták s általában a vitás kérdés földerítését akadályozták volna. E vezérelv folyománya a 11. §. intézkedése is. E §. szerint a bizonyítékok mérlegelésénél a tanács, tekintettel a bizonyítás általános elveire, a tárgyalási momentumokhoz s a bizonylati eljárás eredményéhez képest szabadon határoz a fölött, vájjon valamely ténykörülmény bebizonyítottalak, vagy be nem bizonyítottnak, valamely állítás valónak vagy valótlannak tekintendő-e A Curia ezen jogát a jelzett indokok mellett még azon körülmény is támogatja, hogy az igazolási ügyek, sajátságos természetüknél fogva, a polgári perekkel egyenlő elbánás alá nem vonhatók. Az igazolási ügyek politikai jellege s azon körülmény, hogy azt az érdekeltek is annak tekintik, kizárja a bizonyítási eljárás általános szabályainak merev alkalmazását. A biró érzéke ezen ügyek eldöntésénél sokszor hasznosabb szolgálatokat tehet, mint a szabályok kötelező ereje a polgári perekben. A 10., 12., 13., 14. és 15. §§-ok intézkedései tüzetes indokolást nem igényelnek. Eljárási szabályok ezek, melyeknek az ügy és a felek érdekében, a javaslatban helyt kell foglalniok. A 17. §. kimondja, hogy a tanács Ítéletei és végzései ellen semminemű jog-vagy perorvoslatnak helye nincs. Minden határozat jogérvényes. Ez intézkedés indokát már fent jeleztük, de érintenem kell itt is egy pár vonással. Az igazolási ügyek gyors elintézést igényelnek s másra, mint az ország legfőbb itélőszékére, helyesen nem bízhatók. E körülmény, nem is érintve azt, hogy a Guriának a közvélemény által hatályosan ellenőrzött bíráskodása magában foglalja az igazságos elintézés minden lehetséges biztosítékait, kizárja a lehetőségét annak, hogy a hozott határozatok akár alaki, akár anyagi tekintetben fölebbeztethessenek. Nincs fórum, mely a felülvizsgálatot teljesithesse. Csak maga a képviselőház lenne e jog gyakorlására hivatva, de a képviselőháznak, mint felebbviteli bíróságnak bíráskodása ellenkeznék az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 89. §-ának világos rendeletével és szellemével, s visszavezetvén az érintett ügyek végső elintézését oda, a honnan azt a törvényhozás kiveendőnek találta, csak a forumok számát szaporítaná. Szólanom kell még a 8., 9., 18. és 19. §§-ról, melyek nézetem szerint kiválóbb fontossággal birnak. A 8. §. A vizsgálat elrendelésének eseteit sorolja elő. A dolog természete és a felek érdeke hozza magával, hogy a Curia intézkedési joga e tekintetben is positiv szabályok által korlátoztassék. A vizsgálat megtartása azon esetekre szorítkozik, a melyekben az ügy tisztázása előzetes vizsgálat nélkül nem eszközölhető. A 9. §. a választás megsemmisítésének eseteit állapítja meg. Törvényeink és a Házszabályok e tekintetben semmi positiv intézkedést nem tartalmaznak. Az 1848 : V. törvényezikk 47. §-a csak annyit mond, hogy azon választások iránt, melyeknek