Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1881-33. Törvényjavaslat, némely törvényhatóságok határának egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazitásáról, s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről
372 33. szám. koltnak és méltányosnak találva, az átcsatolást részéről is pártolta; Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye pedig az átkebelezést hozta javaslatba. Ezen alapon Kis-Oroszi községnek Nógrád megyéből Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyébe leendő átcsatolása a törvényjavaslatba felveendő volt. Ad 10. Királyfalu községnek Zólyom megyéből Hont megyébe leendő átcsatolása indokolását abban találja, hogy Királyfalu község, Korpona szabad királyi városnak Hont megyébe lett bekebelezése következtében, Zólyom megye területétől teljesen elválasztatott és minden oldalról Hont megyebeli területi határokkal van körülvéve. Zólyom megye meggyőződvén ezen helyzet tarthatlanságáról: maga kérte ezen más törvényhatóság területében szigetet képező községének Hont megyébe leendő átcsatolását; s ezen kérelem Hont megye részéről is támogatva lett. Tekintettel arra, hogy Királyfalu község határa csak 763 hold, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 293 lakosa van; és hogy egyenes államadó fejében csak 1391 frt 84 krt fizet, ezen átcsatolás által a két törvényhatóság között a területi, népességi és adózási arány alig változik. Meg kell még jegyeznem, hogy Királyfalu község törvénykezésileg már is az ipolysági törvényszékhez beosztott korponai járásbírósághoz van csatolva, valamint országos képviselőválasztás tekintetében is a korponai választókerülethez tartozik; miért is e részben további intézkedés szüksége nem forog fen. ad 11. és 12. Ghymes- Kosztolány, Lédecz, Néver (Pusztahatár és Finta pusztákkal). GhymesKosztolány, Lédecz és Néver községek Nyitra és Bars megye határán összeépítve a GhymesKosztolány feletti erdőségekből eredő, és Nyitra s Bars megyék között határt képező kis patak két partján terülnek el; és daczára a lakosok csekély számának, mégis mindegyik községnek külön birói elöljárói s körjegyzői vannak, holott a helyi elnevezés szerint nyitra-sori és bars-sori elnevezéssel megkülömböztetett hat községnek három községgé való egybeolvadása igen kivánatosnak látszik, mert ez által a közigazgatás egyöntetűbbé tehető és az adózó polgárokon is segítve lesz, mert nem lesznek kénytelenek két-két külön birót, elöljáróságot, körjegyzőt fizetni. E végből néhai Szentál György nyitrai kerületi országgyűlési volt képviselő 1876. évben törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházhoz, mely javaslat szerint a részben Nyitra, részben Bars megye határán épült Ghymes-Kosztolány községnek egész határával Nyitra megyébe, Lédecz és Néver községek pedig szintén egész határukkal, valamint Finta s Pusztahatár pusztákkal együtt Bars megyébe leendő átcsatolása czéloztatott. Ezen 241. számmal jelzett törvényjavaslatot a képviselőház közigazgatási bizottsága az érdekelt törvényhatóságok meghallgatása után, a szóban levő községek helyzetére nézve a bizottságnak nyújtandó tájékozás végett 1877. márczius 3-ikán hozzám küldötte. Ennek nyomán az érdekelt törvényhatóságokat jelentés tételre felhiván és a szükséges adatok egybegyűjtését elrendelvén, Nyitra megye közönsége, tekintettel arra, hogy a két-két külön elöljáróságnak az adózó polgárokat érzékenyen sújtó és feleslegesen terhelő fentartása a két megye határán összeépült eme községek egyesítése által elhárítható, másfelől tekintettel arra, hogy a közigazgatás valamennyi ága, és jelesül a közbiztonság fentartása, a községek ezen állapotában felette meg van nehezítve: azon nézetének adott kifejezést, hogy Néver község a hozzá tartozó Pusztahatár és Finta pusztákkal együtt egész területével, a lakosok és birtokosok kívánságához képest Bars megyébe kebeleztessék át; Ghymes-Kosztolány és Lédecz községek Bars megyei része pedig, — miután ezen két községet minden érdeke Nyitra város felé vonja s azok lakossága is Nyitra megyéhez leendő csatoltatás mellett nyilatkozott: Bars megyéből Nyitra megyébe volna átkebelezendő.
