Képviselőházi irományok, 1878. XXVI. kötet • 1177-1202. sz.

Irományszámok - 1878-1179. 1881. évi XLI. törvényczikk, a kisajátitásról

18 1179. szám. Ha az előmunkálatok foganatositása alkalmával valakinek kár okoztatnék, azt az előmunkálatok készitői azonnal megtériteni kötelesek. — Ezen kártérítési kötelezettség biztosítása végett valamelyik érdekelt fél kérésére az illető törvényhatóság alispánja vagy polgármestere aránylagos óvadék letételét rendelheti el, s annak megtörténtéig a vállalkozót az előmunkálatok megkezdésétől vagy folytatásától eltilthatja. Az előmunkálatokra adott engedély alapján a közigazgatási hatóságok a vállalkozót és megbízottait eljárásukban támogatni kötelesek. 9. §. Kisajátítás tárgyát csak ingatlan dolog képezheti. A' kisajátítást nem akadályozhatja, sem a kisajátítandó ingatlannak, sem a tulajdonosnak minősége. 10. §. Kisajátítás által az ingatlannak tehermentes tulajdonjoga, vagy annak a jelen törvényben szabályozott időleges használata szereztetik meg. Valamely ingatlannak kisajátításával a vállalat nem szerzi meg azon jogokat, a melyek a kisebb királyi haszonvételi jogok tekintetében, valamint az arányosítás vagy úrbéri rendezés és elkülönítés tárgyát képezhető közös területekre nézve a kisajátított ingatlan tulajdonosát megilletnék. Ezen jogok a kisajátítást szenvedő tulajdonos sajátjai maradnak. H. §• A kisajátítási jog csak azon területre terjed ki, mely az illetékes hatóság által jóváhagyott vállalati tervek szerint a vállalat létrehozására, átalakítására, nagyobbitására, czélszerűbb berendezésére vagy fentartására szükséges; továbbá azon területre, mely a vállalat czéljaira szükséges kő-, kavics-, homok-, föld- és téglaanyagok és viz előállítására, vagy a felesleges anyagok lerakására és a viz levezetésére megkívántatik, ideértve az e terület.íez vezető nélkülözhetlen utak előállítására szükséges tért is. 12. §. . Ha a vállalat tervszerű létesítésére valamely birtoktestnek csak egy része vétetik kisajátítás alá, köteles a vállalat a 15. §-ban meghatározott módon gondoskodni arról, hogy a felülmaradó birtokrészek előbbi rendeltetésükre czélszerűen használtathassanak. 13. §. Valamely birtoktest egy részének kisajátítása esetében a tulajdonosnak joga van az egész birtoktestnek kisajátítását követelni a következő esetekben: 1. Külbirtoknát: a) ha a birtoktestnek felülmaradó része a kisajátítás következtében használhatlanná válik; b) ha a felülmaradó rész a kisajátítás alá vett egész birtoktest területének egy negyedénél kisebb. — E jog nem illeti meg a tulajdonost azon határokon, melyeken a tagosítás még nem történt meg, kivéve, ha a kisajátítandó terület olyan minőségű, hogy az tagosítás utján kicserélésnek tárgyát nem képezi (gyümölcsös, szőlő s t. eff.); t c) ha a birtoktest a kisajátítás által több részre daraboltatik fel, a tulajdonos a kisajátítást a birtoktestnek csak azon részére nézve követelheti, melyre nézve az a) vagy b) pontok alatt elősorolt feltételek fenforognak. 2. Beltelkeknél: a) ha valamely gazdasági, gyári, vagy iparüzlethez tartozó több. épület közül egy, vagy az azokhoz tartozó telek egy része esik kisajátítás alá, s ez által a fennállott üzlet lehetetlenné válik;