Képviselőházi irományok, 1878. XXV. kötet • 1105-1176. sz.

Irományszámok - 1878-1134. Törvényjavaslat, a Tiszavölgy ármentesitése érdekében a kormány által teendő intézkedésekről

138 1134. szám. Melléklet az 1134. számú irományhoz. Indokolás. Köztudomásúak azon veszélyek, melyek 1876 óta a Tiszának alsó Csongrád alatti részén és újabb időben a Kőrösök mentén már több ízben megújultak és a melyek nemcsak a mívelés alatti földeket, hanem a Tisza alsó mentén és a KörÖsökmentén levő nagy községeket, Csongrádot, Szentest, Hód-Mező-Vásárhelyt, Makó% Grynlát, Békést stb. elöntéssel, s ezen rárosok építési módjánál fogva elpusztulással fenyegették. Az idei alig múlt áradás alatt különösen a Tisza balpartján, a Kőrös és Maros közt fekvő vidék, valamint Csongrád városa forgott legnagyobb veszélyben és megmentése kizárólag annak volt köszönhető, hogy azon gátak védelmét a kormány vette kezébe, és ezen az utón is csak nagyszámú katonaság és rendkívüli költségekkel volt az elért siker is megszerezhető. Ellenben a Kőrösvölgyén több százezer hold mívelés alatti föld öntetett el, s a városok is csak a legnagyobb erőfeszítéssel voltak megmentbetők. Ezen tovább, már tarthatatlan helyzet okvetlen gyors javítást igényel s az általam beterjeszteti törvényjavaslat azt kívánja elérni. Az orvoslás módjának meghatározásánál első feladat az orvoslandó bajnak felismeréséből állván, szükségesnek tartom, a Tiszának szabályozása óta tapasztalt árvizeire egy rövid visszapillantást vetni. A Tisza mentén az ármentesítés czéljából készült töl^esezési munkálatok, melyeket — igen jelentéktelen kivétellel — az ármentesitő társulatok létesítettek, 1866-ban lettek befejezve. Ez időtől kezdve, midőn már az ármedernek töltések közé való vétele az árvizek alakulására kétségtelen hatással volt, a vizállási feljegyzések szerint az 1855-ik évi árvíz magasságot megközelítő, vagy meghaladó árvizek az alább látható táblázat szerint 1876-ban, 1877-ben, 1879-ben és a folyó 1881-ik évben voltak. Összehasonlítási alapul az 1855-ik évi árvizet s nem az 1830-ikit kell venni; mert az 1855-ik évi rendkívüli magas vízállásra a szabályozási munkát lényeges befolyást még nem gyakorolhattak. A töltések ugyanis még nem voltak sehol befejezve, és az árviz által a már felépített töltések is átszakittattak, ugy hogy 1855-ben a Tisza egész árterületéből csak 29,000 hold maradt szárazon. A töltések tehát, az árvíznek, — mely akkor még szabadon terült el, egész és eredeti árterületén, — emelkedését nem okozhatták. De nem okozták az átmetszések sem. melyeknek csak legkisebb része volt csekély méretekkel (4 öl fenék szélességgel és a 0 viz színéig) kiásva. De mig a táblázat tanúsága szerint az 1876. évi árviz szine Tokajnál az 1855. évi legnagyobb viz színét csak 17 centiméterrel haladta meg, az 1877. és 1879. évi árvizek az 1855. évi árviz színénél alacsonyabbak voltak, és az 1881. évi sem érte el az 1876. évi leg-