Képviselőházi irományok, 1878. XXV. kötet • 1105-1176. sz.

Irományszámok - 1878-1134. Törvényjavaslat, a Tiszavölgy ármentesitése érdekében a kormány által teendő intézkedésekről

1134. szám. 139 magasabb víz szinét; — és Szolnoknál is hasonló jelenségeket látunk; addig Csongrádnál és Szegednél az 1876. évi és későbbi árvizek mind magasabbak voltak &z 1855. árviz színénél, sőt évről évre magasságuk növekedett. Vízállások méretekben: Helység 1830 1853 1855 1.867 1868 1871 1874 1876 1877 1879 1881 Helység évben Tokaj 7-16 mtr. 7.07 6-85 7-67 7-19 j 6-87 687 703 7-84 7-10 680 7-55 7-80 Szolnok 6-54 7.07 6-85 7-39 6-64 632 6-29 6-29 7-55 7-10 680 7-45 7-46 Csongrád 6-99 6'44 6*72 666 6-84 6-16 1 6-58 697 7-58 7-37 7-97 8-12 Szeged 6-14 6-62 6-96 7-22 697 694 6-58 697 7-86 7'95 8-06 8-46 Áz árvizek ezen alakulására befolyással voltak a szabályozási munkák előhaladása, és ezen kivül kétségtelenül felismerhető helyi okok. Ezen utóbbiak közé számitandók az alsó tiszai átmetszések ki nem képződése, s a számos és lényeges mederszorulatok létezése. E helyi okok megszüntetése iránt a kormány nem késett intézkedni. Mint a közmunka- és közlekedési roinisterium budgetje tauusitja, 1876 óta tekintélyes összegek fordíttatnak az alsó átmetszések kiképzésére. Ugyancsak a ministerium kezdeményezése folytán a Csongrád és Szeged közötti szakaszon létezett káros szorulatok már eddig megszüntetettek, hármas-diiitori és aísó-ányási tiszai töltéseknek a Pallaricini uradalom által a ministerium rendeletére történt hátrább helyezése által. A szegedi szorulat megszüntetésére a munkálatok az 1880. évi XXXIX. törvényczikk rendeletére szintén megiudittattak, de az 1881-ik évi árviz előtt befejezhetők nem voltak; végre alább a felső torontáli társulatnak több töltése hasonlólag bellebbeztetett. Mindezen megkezdett, de egészükben még eddig végre nem hajtott és ennélfogva teljes hatással még nem érvényésülő intézkedések daczára, nem lehet kilátásba helyezni azt, hogy a szóban forgó csongrád-szegedi leginkább veszélyeztetett szakaszon az árvizek színe rövid idő alatt jelentékenyebb mértékben alacsonyabb lesz a mostan tapasztaltnál. Ha azonban ezen czél rögtön el is éretnék, a szóban forgó Csongrád és Szeged közötti vidék az árvizek elöntése ellen biztosítottnak tekinthető nem lenne, mert azon töltések legnagyobb része, melyek ezen terület védelmére emeltettek, hosszabb idő óta a legrosszabb karban van, s a kormány évenkint megújított azon felhívásai, melyek a töltések jó karba helyezését, a társulatok jó karba helyezését, s ott, a hol nincsenek, új társulatok alakítását czélozták, — eredmény nélkül maradtak. S így történt, hogy a folyó évben, ezen a Tisza és mellékfolyóinak völgyén leginkább veszélyeztetett nagy vidék az árvizek ellen csak a legrosszabb karban levő töltésekkel volt kénytelen védekezni; s az elöntés veszélyétől való megmentése csak azok rendkívüli önfeláldozó buzgalmának köszönhető, kik a védekezéssel a kormány által megbízattak. Az itt megjelölt töltések, mint már érintettem, részint községiek, részint társulatiak, így nevezetesen Békéstől Endrődig ármentesitő társulat nincsen s az ottani töltéseket a köz-* ségek létesítették és tartják fenn. A Békéstől Endrődig terjedő ezen elhanyagolt községi töltések ü a folyó évben két helyen történt szakadás, először Tárcsánál s az itteni szakadáson 18* «