Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.
Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra
983 szám. 107 II. Zárlat. 237. §. Zárlatnak van helye: a) a per megindítása előtt vagy a per folyama alatt, ha a követelés tárgyát bizonyos meghatározott dolog vagy jog képezi s a zárt kérő a birtokos elleni igényét közokirattal vagy teljes bizonyerejü magánokirattal igazolja s egyszersmind kimutatja, hogy zárlat alkalmazása nélkül igényének érvényesítése veszélyeztetve van; b) bizonyos meghatározott dolog vagy jog iránt indított perben hozott feltétlenül marasztaló első bírósági itélet alapján, ha alperes a végrehajtásra halasztó hatálylyai biró felebbezést vagy igazolási kérelmet adott be; c) a 227. §. eseteiben, ha bizonyos meghatározott dolog vagy jog igényeltetik; d) ha valamely ingó dolognak vagy jognak birtoka vitássá válik s nem állapitható meg hogy ki van a jogszerű birtokban vagy kinek van joga bírói oltalomra; é) a haszonbéri szerződés érvénytelenítése vagy megszüntetése iránt indított per folyama alatt, ha a haszonbérlő a haszonbérletet odahagyja, v^gy a tulajdonos a haszonbérletet vissza venni vonakodik; /) valamely ingatlanra bekebelezett követeléssel biró jelzálogos hitelező kérelmére, a jelzálogul szolgáló ingatlanra és ennek tartozékaira: ha a jelzálogos hitelező igazolja, hogy lejárt követelése iránt a keresetet megindította, s egyszersmind a jelzálog tulajdonosának olyan cselekvényét vagy mulasztását bizonyítja, a mely a jelzálogul szolgáló ingatlan állagának jelentékeny sérelmét vagy értékcsonkulását eredményezi és e miatt a jelzálog által nyújtott biztosítékot veszélyezteti. Ha a zálogjog az előjegyzett tulajdonjognak igazolásától, vagy nem igazolásától függő joghatálylyal van bekebelezve: zárlat elrendelésének hely nem adható. 238. §. A 237. §. b) és é) pontjának eseteiben feltétlenül, az a) pont esetében pedig akkor, ha a zár alá veendő tárgy iránt per van indítva, vagy a zárlati kérelem beadásával egyidejűleg megindittatik: a zárlat elrendelése iránti kérvény, a per bíróságához adandó be. A 237. §. a) pontja esetében, ha a zárlat a per megindítása előtt kéretik, ugy a 237. §. c), d) és f) pontjainak eseteiben, a zárlati kérvény vagy megkeresvény, ahhoz képest, a mint a zárlat tárgyát ingatlan, vagy ingó vagyon képezi, azon birtokbirósághoz vagy járásbírósághoz intézendő, melynek területén a zárlat foganatosítandó. Ha a zárlat ingókra és ingatlanokra szándékoltatik intéztetni, az elrendelésre a birtokbiróság illetékes. Több birtokbiróság vagy több járásbíróság területén foganatosítandó zárlat esetében, a választási jog a zárlat-kérőt illeti. 239. §. A zárlat iránti kérvény vagy megkeresvény a 237. §. b) és c) pontjainak eseteiben, az ellenfél meghallgatása nélkül, az a), d) és é) pontok eseteiben pedig rendszerint az ellenfél meghallgatása után intéztetik el. Utóbbi esetekben, a mennyiben a késedelem veszélylyel járna a zárlat előlegesen az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendelhető; egyidejűleg azonban a felek meghallgatására határnap tűzetik s ennek folytán az előlegesen elrendelt zárlat fentartása, vagy feloldása végzés által döntetik el. Az előlegesen elrendelt zárlatot feloldó végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van. A 237. §. /) pontja esetében a zárlat csak az ellenfél meghallgatása és szükség esetében előre bocsátott bizonyítási eljárás után rendelhető el. 14*