Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.

Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra

108 983. szám. A zárlat elrendeléséről az ellenfél rendszerint a zárlat foganatosításakor, ha pedig a zárlat csupán telekkönyvi feljegyzés által foganatosittatik, a zárlatot elrendelő végzés kiadása alkalmával értesittetik. A 237. §. a) és/) pontja eseteiben a zárlat vagy feltétlenül, vagy azon feltétel alatt rendelhető el, hogy a zárlatot kérő a bíróság belátása szerint megállapítandó biztositék-összeget készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban (42. §.). a zárlat foganatosítása előtt letenni legyen köteles. 240. §. Ha a zárlat csupán valamely ingatlan tulajdonjogának biztosítására rendeltetett el: a foganatosítás zárgondnok nevezése nélkül a megrendelt zárlatnak telekkönyvi feljegyzése által eszközöltetik; és ezen esetben, a telekkönyvi feljegyzés végett az illetékes telekkönyvi hatóság kerestetik meg. A bíróság a zárt-kérőnek határozott kérelmére azonban a tartozékok összeírását s zárgondnoki kezelés alá adását ezen esetekben is elrendelheti. Ingóságokra, vagy valamely ingatlan használati jogára elrendelt zárlat a helyszínén, a zár alá veendő tárgyak összeírása, megbecslése s a zárgondnok bevezetése által foganatosittatik. A zárgondnokot a feleknek és ha a zárlat az ellenfél meghallgatása nélkül rendeltetett el, a zárlatot kérőnek ajánlatára a zárlatot rendelő bíróság nevezi ki. Zárgondnokul elegendő vagyoni biztosítékkal biró, megbízható egyén nevezendő ki; kellő tekintettel arra, hogy a zárgondnok lakhelye és körülményei a zárgondnoki díjak és költségek felesleges szaporodását ne eredményezzék. A mennyiben a zárlat más bíróság területén foganatosítandó: a zárlatol elrendelő bíróság a zárgondnok kinevezését a foganatosítás végett megkeresett bíróságra bizhatja. 241. §. A 237. §. a), b), c), d) és e) pontjának eseteiben a zárlatnak azon joghatálya van, hogy ingatlanokra a telekkönyvi feljegyzés iránti megkeresés megérkeztének időpontjától, ingóságokra a helyszínén foganatosított zárlat esetében pedig a foganatosítás időpontjától számítva, harmadik személy a zárt-kérő kárával, a zárlat tárgyára jogokat nem szerezhet. 242. §. A 237. §. a), 6), c) és d) pontjainak eseteiben a zár alá vett ingóság, a mennyiben nagy értékcsökkenés, vagy az értékkel arányban nem álló költségek nélkül el nem tartható, a 104. §. szerint elárverezendő. Ezen esetben jogában áll annak, a ki ellen a zárlat elrendeltetett, a zárlat tárgyainak értékét készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban (42. §.) a bíróságnál letenni; mit ha teljesített, a zárlat feloldása hivatalból rendeltetik el. Ugyanez teendő akkor is, ha a felek kezes jótállása, kézi-zálog adása vagy más módon való biztosításba egyeztek meg. A biztosítandó értéket, a mennyiben a felek az iránt meg nem egyeztek, szükség esetében szakértők meghallgatásával, a zárlatot rendelő bíróság állapítja meg. 243. §. A zárlatot rendelő végzés ellen azon fél, a ki ellen a zárlat elrendeltetett, a következő esetekben élhet felfolyamodással: a) ha a zárlat a 237. §. ellenére rendeltetett el; •6) ha a per tárgya, illetőleg a jelzálogos hitelező követelése, a zárlat elrendelése előtt teljesen biztosítva volt. s