Képviselőházi irományok, 1878. XXII. kötet • 918-980. sz.

Irományszámok - 1878-949. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatának módositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

949. szám. 171 a következőkben terjeszti elö tiszteletteljes jelentését: 1. A pénzügyi bizottság által szövegezett törvényjavaslat 7. §-át a bizottság kihagyatni kéri: mert az 1876: XV. t. ez. 65. §-ban, szabályozott, és csupán az állami törvényhatósági tisztviselőkre, a községi elöljárókra, és a kir. közjegyzőkre szorított hivatalos szemlének az üzleti és irodai helyiségekre tervezett általános kiterjesztése, esetleg az üzleti forgalmat s a házjog biztosságát fenyegető olyan zaklatásoknak tenné ki a magánszemélyeket, melyek a kincstár részére biztosítani kivánt anyagi haszon által egyáltalában nem indokolhatók. A bélyegtelen számlák után való kutatás — a dolog természeténél fogva —- nem a számlát kiállító kereskedőt és iparost sújtaná, hanem azon magánszemélyeket, kik a számlát elfogadták. A zaklatás tehát első sorban azokat érné, kik a bélyegcsonkitásért a törvényjavaslat 6 ik §-a szerint csak 2-od sorban felelősek. Ezen fölül, ha a bélyegtelen számlák nem az üzleti és irodai helyiségekben, de a lakhelyiségekben helyeztetnének el, hova a kutató közeg már be nem hatolhat, a kincstár érdekében tervezett szigor legott hatálytalanná válnék. A bizottság azt hiszi, hogy a 8. §-ban megállapított ötvenszeres birság az esetleges bélyegcsonkitások ellen elégséges biztosítékot nyújt, kivált ha a számla-bélyeg igen magas tarifája mérsékelteinek és módosíttatnék olyaténképen, a mint az a monarchia másik államában üdvös eredménynyel tényleg fönnáll. 2. A törvényjavaslat 10. §-át a bizottság szintén kihagyatni kéri. A honpolgárok között létrejött jogviszony lebonyolítása meg nem akasztható azon indokból, hogy a jogviszony alapját képező okirat bélyegadója le nem rovatott, vagy nem szabályszerüleg rovatott le. Az államnak jogában áll, hogy azt, a ki a bélyeg- és illetékszabályokat megsérti, szigorúan büntesse, s a kincstár érdekeit lehetőleg biztosítsa, de e jogával szemben áll azon kötelessége, hogy a szerzett jogok érvényesithetését eszközölje, s a kincstár érdekeit a honpolgárok érdekeivel összhangba hozza. A IC §. túlteszi magát a jogbiztosság e követelményén s túlteszi magát olyaténmódon, hogy intézkedésének hordereje meg se határozható. Azon általános, közelebbről nem körvonalozott intézkedés, hogy bizonyos okiratok birói figyelembe és birói cselekmény alapjául csak akkor vehetők, ha a bélyeg és birság lerovatott, nyitva hagyja azon kérdést, — mely pedig önmagát önkényt felveti — hogy azon idő alatt mely a birói visszautasítás és a bélyeg és birság lerovása között esetleg eltelik, szünetelni fog-e a per, vagy nem szünetel, s mindkét esetben mi lesz a birói visszautasítás joghatálya, szemben a perben álló felekkel, s az anyagi és alaki törvények egyes dispositióival ? Ezen és több más kérdésre perjogunk tüzetes átalakítása nélkül, se bíró, se fél ez idő szerint meg nem felelhet. És az igazságszolgáltatás terén beállandó zavar, és bizonytalanság fejében mily csekély anyagi eredményben fog részesülni a kincstár! A bélyeg árához és a birsághoz, nem mint most lelet utján, utólagosan jut, de az okirat érvényesítésekor előzetesen. Ennyiből állana az egész vívmány, az igazságszolgáltatás és a jogélet alapjainak megrenditéseért. 3. A 15. §. egy színvonalon áll a 10. § al, s a két §. között a különbség csak abban áll, hogy az utóbbiban a közreműködés megtagadása nem a bíróságnak tétetik kötelességgé, hanem a közigazgatási (állami, törvényhatósági, községi) hatóságnak. Nyilvánvaló, hogy a hatósági elintézésnek a szünetelése vagy megtagadása egyesekre, sőt magára a közügyre, esetleg végzetes lehet. Nyilvánvaló, hogy a mennyiben a 15. §. a hatósági elintézés szünetelésének vagy megtagadásának joghatályát szemben a felekkel nem körvonalozza, sőt még csak azt sem mondja meg, hogy a beadott vagy beküldött ügyirat visszautasítását kieszközölje, azon közeg-e, mely átvette, vagy azon testület — közigazgatási bizottság, közgyűlés stb., —• mely az elintézésre van 22*