Képviselőházi irományok, 1878. XXII. kötet • 918-980. sz.

Irományszámok - 1878-949. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatának módositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

172 949. szám. hivatva, a közigazgatási elintézésre utalt ügyek ellátásánál olyan zavar állhat be, melynek a mérveit ez idő szerint meghatározni sem lehet. Nyilvánvaló, hogy a jogbiztosságnak a közigazgatás terén, kivált a contentiózus ügyekben, előrelátható megrendülése távolról sem áll arányban azon anyagi elönynyel, melyet a kincstár elérni fog, állván ez előny a fennebb előadottak szerint kizárólag abból, hogy a kincstár a bélyeg árát és a bírságot, nem mint most, lelet utján utólagosan, de előzetesen fogná megkapni. 4. A 17. §. utolsó bekezdését a bizottság szintén kihagyatni kéri, ugyanazon indokoknál fogva, melyeket a 15. §-ra vonatkozólag előadni szerencsés volt. A baj, mely ott jeleztetett, itt fokozódik az által, hogy a távirdai közegek nincsenek arra minősítve, hogy a személyesen jelentkező ügyfeleknek a szükséges utasításokat megadhassák. Itt tehát még azon kis előny is elesik, mely amott a felekre nézve többé-kevésbé fennforog. 5. A 20. §. ugy, a mint a szövegezve van, el nem fogadható. A §. azon általános intézkedése, hogy a bélyegröviditések szándékos ismétlése jövedéki kihágást képez, mely az 1876: XV. törvényczikk 76. §-ban meghatározott büntetéssel büntetendő, két irányban hivja fel a figyelmet, t. i. a) mit kelljen érteni a >bélyegröviditések ismétléset alatt? Azt-e, ha valaki bármely irányban egyszer már bélyegröviditést követett el, és bármely irányban újra bélyegröviditést követ el; vagy azt, ha valaki a bélyegröviditésnek ugyanazon válfaját követte el ismételve? Az első esetben a §. intézkedése nem indokolható és fönn nem tartható szigort foglal magában ; b) Az 1876: XV. törvényczikk 76-dik §-ban megállapított büntetés azon összegnek 1—8-szoros mennyiségében áll, a melylyel a kincstár megkárosittatott. De a törvényjavaslat 8-ik §-a a büntetést a bélyegilleték tízszeres, .illetőleg ötvenszeres mennyiségében állapítja meg. Az 1—8-szoros büntetés tehát a bélyegrövidités ismétlése esetén fönn nem tartható, ha megmarad a 8-ik §-ban érintett intézkedése, mely az első, az egyszeri bélyegröviditésra is amannál jóval nagyobb, tudniillik 10-szeres, illetőleg 50-szeres büntetést szab ki. A 20-dik §-t tehát a bizottság átalakítás s a 8-ik §-al összhangba hozatal végett a pénzügyi-bizottsághoz visszautasittatni kéri. Kelt Budapesten, 1881. évi február hó 8-án. Horváth Lajos $, k., Fiinták Sándor s. k., az igazságügyi bizottság elnöke. az igazságügyi bizottság elöad'ija.