Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-849. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a czukor-, kávé- és sörfogyasztás megdóztatásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

S49. $z;ím. 359 ennek eredménye az, hogy Bécsből és Triestböl fogják e czikkeket megrendelni és ez más üzletágakat is fog maga után vonni. A főváros kereskedelmének gyengülése és pusztulása pedig az adók más nemeinél is fog mutatkozni. A törvényjavaslat indokolásának azon állítása, hogy az adó ajánlott beszedési módja a bor- és húsfogyasztási adóra nézve is czélszerünek bizonyulván, itt is alkalmazható, nem áll; mert ezek párhuzamba nem hozhatók. >A hús és bor el nem tartható, illetőleg csak nehezen eltartható anyag, mig ellenben a czukor és kávé a gyárakban s az adómentes külföldi raktárakban, ugyszólva tehermentesen fekszik és rövid pár óra alatt oda állitható, a hová azt az üzér oda szállíttatni kívánja. Továbbá a hús és bor oly árúk, melyeknek előállítási ára a vevő felek által egy könynyen meg nem határozható, s a melyeket a kereskedő előleges megtekintés nélkül meg sem vehet, mi annyira nehezíti forgalmukat, hogy azokkal oly kereskedelmi combinátiók és szállítások, mint a milyenek a kávéval, de különösen a czukorral történnek, egyáltalában nem eszközölhetők. Egyes vidékek és városok tehát soha sem vonhatják magukhoz a kizárólagos hús- és borkereskedést. Ellenben az árak tekintetében annyira érzékeny kávét és czukrot mindig oly helyeken iogja a fogyasztó közönség keresni, melyeken azt a legolcsóbb adótétel terheli, illetőleg melyeken legelőnyösebben ütött ki az adó-általány iránti kiegyezés. < Ez alapon kérik a törvényjavaslat elvetését. * 7. A soproni kereskedelmi és iparkamara kérvénye csak azt említi, hogy a törvényjavaslat mélyebb megfontolást érdemel, mert a kereskedelmet, ipart és fogyasztó közönséget sújtó terhek hozatnak javaslatba; tehát kéri, hogy a törvényjavaslat tárgyalása addig halasztassék el, mig a kereskedelmi és iparkamarák e tárgyban megkérdeztetnek. 8. Kassa s{ab. kir. város közönségének kérvénye kiemeli az anyagi hanyatlást, az uzsora törvény megsemmisítésének káros hatását, a folyton szaporuló terheket, több törvénynyel (bagatell ügygyei, kihágásokról szólóval) járó kiadások szaporulását, és igy az új adókat elviselhetleneknek mondja, különösen a zárt városokra nézve tartja azokat hátrányosoknak, mert megszűnik az átalány és lesz asempészet; minthogy sajtó, törvényhatóságok és iparkamarák is felírtak már a törvényjavaslat ellen, Kassa közgyűlése is egyhangúlag kéri annak elvetését. 9. A{ aradi, soproni ipar- és kereskedelmi kamarák a fentebb elősorolt okok különböző ismétlésével. 10. A brassói kereskedelmi és iparkamara ügyeinek ideiglenes vezetésével megbízott bizottság kérvényében főleg azt hangsúlyozza, hogy a vidéki forgalom a városokkal sokat szenved az által, hogy a vámsorompónál most már nem csak a kövezetvám, borfogyasztás, más városi fogyasztási adó és városi álláspénz miatt állíttatnak meg négyszer a fuvarosok; de ötödször a pénzügyőrség által is a törvényjavaslat czéijából. 11. A temesvári kamara szintén az ismeretes okokat hozza fel a törvényjavaslat ellen; de ha egységes adótétel állapittatik meg, azt czukorra 3 frt; kávéra 6 frt és sörre 1 írtban véli megállapitandónak. Azonban kéri, hogy a bor- és húsfogyasztásra vonatkozó szabályok — zaklatás kerülése miatt — ez adókra ne alkalmaztassanak. A transitó- raktárak és restitutio intézményét ki nem elégitőnek tartja és határozottan kiemeli, hogy a zárt "városok ne szaporittassanak; mert az átalányozás mellett a nyilt városok előnyben vannak a zárt városok felett.