Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-849. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a czukor-, kávé- és sörfogyasztás megdóztatásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában
849. szám. 357 nyílt városokban. Ezt a visszásságot lehet enyhíteni a minimum apasztásával; de teljesen megszüntetni nem. A kezelés költséges apparátussal fog járni; ha pedig a város megváltja, azt a fogyasztóktól nem lezz képes beszedni; hanem községi pótlékhoz kell folyamodnia. Tehát a törvényjavaslat nem nyújt pénzügyi eredményt és veszélyezteti az ipart; ezért kéri a főváros az elvetést. Mellékelve van e kérvényben a »fővárosi fűszer- és gyarmatáru kereskedőknek* Budapest fővároshoz intézett kérvénye is. Ebben is az adótételek egyenlőtlensége, magassága; a kivetés kétféle rendszere van főhibául felemlítve, különben is a czukor és sör magas, termelési adót fizet és a kávé vám 75%-al lón emelve. A javaslat elfogadása esetén, mindenki a ki csak teheti Bécsből és Triestből fogja áruit hozatni. Ezzel Ausztriának ki lesznek szolgáltatva érdekeink és főleg a főváros lesz erősen sújtva. A kivételes adómentességet egyoldalú kedvezménynek; az adómentes mennyiséget magasra szabottnak mondja a kérvény. Pénzügyi hatása pedig az, hogy a főváros adóját 9°/»-ai emeli; tehát háromszoros terhet képez a vidékéhez képest és igy a főváros versenyképességét Bécscsel szemben a törvényjavaslat rontja és ezzel együtt hanyatlani fog a főváros területén minden érték és üzlet. 2. Budapest főváros VII. kerülete polgárai körének kérvénye egyszerűen kijelenti, hogy beható tárgyalás után a kör áron meggyőződésre jutott, hogy a törvényjavaslat a czukor, kávé és sörkereskedést tönkre tenné; tehát kéri, hogy a képviselőház azt vesse el. 3. A budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatának kérvénye előadja, hogy alig van iparág, mely ugy túlterhelve lenne, mint az övék: mit bizonyít az, hogy 1876-ban egy első osztályú bor- és sörmérés regale fejében 60 frtot; 1877-ben 100 frtot; 1878-ban 2150 frtot fizetett, éhez járult az új mérték behozatalával járó kárpótlás nélküli károsodás. A főváros legújabban a regálét nem a fentebbi osztályozásban, hanem sör után hectoliterenként 60 krajczárban szedi be és igy egy hectoliter sör után összesen 5 frt 10 kr. egyenes és közvetett adó fizettetik. Már e teher miatt is nagy pangás van az üzletben; sok a bukás; mit bizonyít az, hogy míg 1880. márczius 15-én 3851. regale köteles íratott össze, 1880. november 15-én 3446-ra olvadt azok száma, tehát rövid időn 405 taggal apadt. Az üzlet főtényezője a bor és söreladás; de ezek áremelkedése és adója megnehezíti ezt; ha már most az emelkedő borárakhoz jő még az, hogy a sörre hectoliterenként 1 frt 60 kr. adó vettetik, ez az üzlet teljes megrontását idézi elő; mert ha át nem háríthatjuk az üzletek ezért mennek tönkre; ha pedig áthárítjuk, a fogyasztás apad. Az esetre, ha az említett fogyasztási adó és pedig az emiitett mérvben fogadtatnék el, egész Magyarországon, legkedvezőbb számítás szerint 680,000 frt látszólagos jövedelmet biztositna az államnak, látszólagos azért, mert az adó miatt tönkre ment polgárok miatt több közvetett és egyenes adójövedelem koczkáztatnék. Ez alapon kérik a sörfogyasztási adó teljes elejtését. 4. A budapesti kereskedelmi és iparkamara nem annyira a megadóztatás tényét latolgatta, mint beszedésének lerovásának és ellenőrzésének a kereskedelemre és iparra való hatását vizsgálta. Ezt különösen azért tette, mert a törvényjavaslat e tekintetben orvosolhatatlan határozatai azonnal feltűntek neki, bár elismeri, hogy a pénzügyminister hajlandónak mutatkozott minden oly módosítást elfogadni, mely a törvényjavaslatban foglalt határozatoknak, a kereskedelem és az ipar szabad mozgása és soliditása ellen irányuló élét tanúsítani alkalmas; ezen módosításokat kiküldöttei formulázták is; de ha az adó kivetésére beszedésére és ellenőrzésére foglalt határozatok egyes pontokban lényegesen módosíttatnának is, azok a legvégzetesebb hatással lennének kereskedelmünk és iparunk több fontos ágára, félre tolnák a forgalom természetes súlypontjait, új és veszélyes medrekbe terelnék az adás-vevést, a csalárdság és insoliditás felburjánzására vezetnének; a törvényjavaslat e mellett oly ellenőrzési apparátussal járna, hogy a szabad forgalmat megbénitná és az adóból várt jövedelem legnagyobb részét fölemésztené. A kamara kijelenti tehát, hogy >nem a szándékba vett megadóztatás, hanem keresztülvitelének a
