Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-806. Törvényjavaslat, a költséges munkával vizmentesitett területeknél alkalmazandó 15 évi adómentesség meghosszabbitásáról és az 1875. évi VII-ik törvényczikk 18. §. 3-ik bekezdésében foglalt rendelkezésnek megváltoztatásáról

26 806, szám. Melléklet a 806. számú irományhoz. .1*1 ' • ' •-••••IBIUI - •• ii- » • i i • •uimiii —-. ...r.. _ Indokolás, „a költséges munkával vízmentesített területeknél alkalmazandó 15 évi adómentesség meghosszabbításáról, és az 1875. évi VIL törvény* czikk 18. §-a 3-ik bekezdésében foglalt rendelkezésnek megváltoztatásáról" szóló törvényjavaslathoz. Az 1875. évi VII. törvényczikk a vízszabályozási művelet által terméketlenből termővé alakított területek után, azon költség fejében, melybe azok mentesítése került, 15 évig tartó adómentességet biztosit ugyan, de mivel az utóbbi évek tapasztalatai szerint, az ily területeknek termő állapotban való tartása újabb és nagymérvű költségek beruházását igényli, méltányos: hogy azok adómentessége a termő állapotban való tartásukhoz szükséges új befektetés arányában meghosszabbittassék. A törvény 18-ik §-ának 3-ik bekezdése szerint, az oly területeknél, a melyeknek jelen termőképességben tartása folytonosan különös költséget igényel, ezen költségek a rendes gazdálkodási költségek közé számitandók; a törvény ezen intézkedése nagyobb igazságtalanság elkövetése nélkül azonban csak ott hajtható végre, a hol egy ily különös (fentartási) költséget igénylő védmű által kis területek, egyes parcsellák termőképessége biztosíttatik, ellenben a Duna és Tisza, valamint ezek mellékfolyói mentén alakult társulatok által létesített védművekuél, melyek nagy területeket mentesítenek s nemcsak több birtokos, hanem több község területére is kiterjednek, a törvény ezen rendelkezésének végrehajtása, még ha a beszámításnál elkerülhetlenül bekövetkező igazságtalanságtól eltekintetik is, technikailag főleg az alábbi három oknál fogva lehetetlen. 1-ör. Igen sok társulatnál az árterek rendszeresen nem fejlesztettek, hanem a mentesítés költségeit viselő terület igen sok esetben alku utján olyformán állapíttatott meg: hogy X. község fizet 2000, Y. község 1000 hold után mentesítési költséget, holott X. községnek valójában 4000 hold egyaránt mélyen fekvő ártere van, és a költséget nem csupán ezen 4000 hold birtokosai viselik, hanem viseli az egész község; ily esetekben azon földrészletek, a melyeknek