Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-805. Törvényjavaslat, a czukor-, kávé- és sörfogyasztás megadóztatásáról
18 80a- szám. Az adótételek megállapításánál szem előtt tartottam az illető czikkek kicsiben eladása árait, valamint a fogyasztás arányát, a czikkek értékét és az ezekre már jelenleg eső termelési adó, illetőleg beviteli vám összegét. A czukor kicsibeni ára kilogrammonkint átlag 46 krt, méter-mázsánkint 46 frtot tévén, az ezután tervezett adó: a) a fővárosban 5 forint, tehát az ár . 10 86 'A<x><>7o; 5) a 20,000 lélekszámot meghaladó községben 4 frt, az ár . . . . 8 695 Aooo°/o; c) a 10,000 és 20,000 közötti lélekszámmal biró községekben 3 frt, az ár . . . 6 52 >oo 0 /o; d) a 10,000 lélek-számot meg nem haladó községekben 2 frt, az ár 4 S47 /ioo» °/o. A nyers kávé kicsibeni vételára kilogrammonkint 1 frt 80 kr., illetőleg méter-mázsánkint átlag 180 frt; az ezután tervezett adó: a fővárosban ... 10 frt az ár 5 555 Aooo°/o; ab) alatti községekben 8 > > > . . 4 4 * 4 /iooo%; a c) > > 5 > > > 3 33S Aooo°/o; ad) » > 4 * > > 2 m Aoeo7«; A kávépótolmányok ára kilogrammonkint átlag 60 kr., méter-mázsánkint 60 frt, az ezután tervezett adó: a fővárosban ... 10 frt az ár '. • 16™/™* 7»; a b) alatti községekben 8 > > > 13 ss 7iooo%>; a c) > > 6 > > > 10 7<>; ad) > > 4 > » > 6 66 7iooo %; A kávépótolmányoknak aránylag magasabb adóval megterheltetése az adóztatási rendszerből folyik és a törvény kijátszásának raagakadályoztatása végett szükséges; különben azért is fentarthato, mert a bor- és húsfogyasztási adónál a bor különböző minősége, ugy mint a levágandó marha különböző súlya, szintén nem jön tekintetbe. A jobb minőségű sör kimérési ára literenkint átlag 20 kr., hektoliterenkint 20 frt, a tervezett adó pedig: a) a fővárosban 1 frt 60 kr., azaz 8/o; a 6) községekben 1 > 60 > » 87<>; a c) > 1 > 25 > > • . • 6 S5 7iooo°/o; ad) > 1 > — > > 5°/o; A tervezett adótételek az illető czikkek árával, valamint a bor- és húsfogyasztási adótételekkel szemben arányosaknak tekinthetők, mert az adó mérvét nyilt községekben az átalányrendszer hatása is csökkenti és ennélfogva sem tarthatni attól, hogy az adóköteles czikkek fogyasztása észrevehetőleg apadni fog. Az 5. §. a bejelentés kötelezettségét és az ebbeli határidőt szabja meg. A 6. §. a fogyasztási adó megszabásának módját tárgyalja. Az ennek indokolásául fentebb már előadottakon kivül még csak a nyilt községekben fizetendő adóátalány megszabásának módjára nézve megjegyzem, hogy az átalányrendszert, mint a legkíméletesebb adóztatási módot, a végből kívántam érvényre juttatni, hogy az adózók minden zaklató ellenőrzéstől, a kincstár pedig kezelési költségektől megkíméltessék és ugyanazért az évi adóátalányt első sorban az adóköteles fél és az adószedésre jogositott között évenkint megejtendő szabad egyezkedés utján és csak ha ez nem sikerül, az adókivető bizottság által tartottam megállapitandónak. Az adóátalány alapjául az adóévet megelőzött hason időszakban elárusított, illetőleg kimért adóköteles czikkek mennyiségét, illetőleg súlyát, az egyes adóztatás terén is érvényt nyert
