Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-805. Törvényjavaslat, a czukor-, kávé- és sörfogyasztás megadóztatásáról
805. szám. 19 elvhez képest az okból véltem meghatározandónak, hogy ez által az adóztatás szilárdabb alapokra fektethessék és az adónak a fogyasztókra áthárítása is biztosabb támpontot nyerjen. Az adóév folyama alatt nyitott üzletek és iparvállalatok terhére eső adóátalány ellenben csakis az évnek még hátralévő szakában előreláthatólag elárusítandó czikkek mennyisége után lészen megállapítandó, a mint ez az egyenes adóztatásnál is gyakorlatban van. A zárt városokban megengedett azon kedvezmény által, hogy egyes kereskedők és iparosok az adó alá eső czikkeket megfelelő ellenőrzés mellett előleges adófizetés nélkül behozhassák és azokat a czukorkészitmények kivételével, — egészen vagy részben ismét kiszállíthassák, a kereskedelem és ipar érdekeit kívántam megkímélni; ez adómentes kiszállítást azonban minimumképen a czukor és kávénál 25 kilogrammal, a sörnél pedig 1 hektoliterrel véltem meghatározni, mert csekélyebb mennyiségű czikkek kiszállításának ellenőrzése, a gyakorlatban kivihetőnek nem mutatkozik. A czukorkészitményekre nézve az adómentes kiszállítás kedvezményét nem tartom kiterjeszthetőnek, mert elhárithatlan nehézségekbe ütköznék azt igazolni, hogy zárt városokból származó mely készítmények lettek itt már megadóztatva, és melyek nem, mint azt az 1. §. a) pontja feltételezi. Ugyszinte meghatározandónak véltem azon eljárási módot is, mely szerint adóköteles czikkek zárt városokon keresztül adómentesen szállíthatók. A 7. §. az adókivető bizottságok alakulását határozza meg, és minthogy ezen bizottság mindegyik községben a községi elöljáró illetőleg városi tanács egyik tagjának elnöklete alatt alakul, tagjai pedig a pénzügyőri biztos vagy helyettese és a kereskedelmi- és iparkamara által választott bizalmi férfiú, ez által ugy a kincstár, mint az adószedésre jogositott, valamint a község és az adóköteles fél, illetve az ipar és kereskedelem érdekei kellő képviseltetést nyernek és ennélfogva az egyes felek által fizetendő adóátalány megállapítása ezen bizottságra annál nagyobb megnyugvással bizható, mert a bizottság minden egyes tagjáról a helyi üzleti viszonyok alapos ismerete feltehető, és nyilvánosan megejtendő tárgyalásainál ugy az adóköteles fél, mint az adószedésre jogositott meghallgatandó. A bizottság előadójául a pénzügyőri biztost vagy helyettesét tartottam legczélszerűbben kirendelendőnek, a mennyiben az adónak kincstári közegek által házi kezeiésutján való beszedése alig fordulhatván elő, a bizottság tagjai közül a pénzügyőri biztos, illetőleg helyettese az, ki leginkább van arra hivatva, hogy az adóköteles fél és az adószedésre jogositott érdekeit össze egyeztetve, az alapos és arányos adóztatást előmozdítsa. Napidíjat csakis az ipar és kereskedelmi kamara által választott tag részére véltem engedélyezendőnek, miután a többi tagok hivatalból járnak el. A 8. §. a fizetési határidőket szabja meg, és pedig a legenyhébb módon, a mennyiben nyilt községekben az adóátalány — valamint zárt városokban a külön engedély mellett előleges adófizetés nélkül behozott, — ugy nem különben az itt termelt és elfogyasztott czikkek után járó adó havi utólagos részletekben fizetendő, és csak is a magánosok által másoknak bizonyos mennyiségen túl átengedett; valamint a zárt városokba hozott egyéb czikkek után eső adó rovandó le a czikkek átadása, illetőleg az adóvonal átlépése előtt. A 9. §. az adóátalány fizetésének megszűnését az adóköteles üzlet vagy iparvállalat megszüntetése időpontjához köti, ezen időpontnak pedig bejelentését az adó pontos kezelése megkívánja. A 10. §. a lak- és üzlethelyiségek változtatása esetében az adóátalány fizetése tekintetében követendő eljárást szabályozza, mire nézve megjegyzendőnek tartom, miszerint azon rendelkezés, hogy a helyiségek évközbeni változtatása nem vonja az illető évi adóátalány felemelését vagy leszállítását maga után, az átalányrendszer folyománya, melyet az adókezelés egyszerűsítése is igényel. 3*
