Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-805. Törvényjavaslat, a czukor-, kávé- és sörfogyasztás megadóztatásáról
805. szám. 17 A legalább % részben czukort tartalmazó készítmények megadóztatását (1. §.), miután ily nemű készítmények a közforgalomban aránylag kevéssé fordulnak elő, nem annyira pénzügyi tekintet, mint inkább a törvény kijátszásának megakadályozása végett, de főleg azon elvi szempontból vélem szükségesnek, hogy ily készítmények, származásukra való tekintet nélkül, egyenlő adóztatás alá kerüljenek, nehogy azok, ha Ausztriából vagy a külföldről behozatnak, adómentességben részesüljenek. De ezen készítményeket, nézetem szerint, — azért sem lehet adóztatás alól kivenni, mert különben méltán attól kell tartani, hogy az adó kijátszása czéljára csak igen csekély részben más anyagot tartalmazó oly czukorkészitmények, talán a czukorgyárosok által is, nagy menynyiségben fognak forgalomba hozatni, melyek mind a mellett finomított vagy nyers czukor pótlására adózatlanul használhatók lennének, ez által pedig még az adó anyagi eredméuye is kérdésessé válnék. A kávépótolmányok megadóztatását (1. §. b. pontja) szintén szükségesnek tartom, mert különben nyilt községekben nem csak a vendéglősök és kávésok által felhasznált kávé menynyisége nem volna megállapítható, de az őrölt kávénak bizonyos előkészítés vagy vegyítés mellett, pótkávé czímén való forgalomba hozása által, az adót vajmi könnyen lehetne kijátszani. A 2. §. az adózás fentebb már indokolt alapjait szabja meg. Az adóztatás módjára nézve nyilt községek és adóvonallal körül zárt város — községekre nézve tett különbség tekintetében megjegyzendőnek tartom, hogy az éhez hasonló eljárás, a bor- és húsfogyasztási adó beszedésénél is czélszerű alkalmazást talál. Az adó viselése nyilt községekben az adóköteles czikkek elárusitásával, illetőleg kimérésével foglalkozókra volt hárítandó, mert a fogyasztók közvetlen megadóztatása kivihetőnek, — a czukor és sör termelésének újabbi megadóztatása, illetőleg a jelenlegi termelési adó további emelése pedig czélszeríínek nem mutatkozik, a mennyiben ez esetben, feltéve, hogy az ebbeli adóztatáshoz az osztrák kormány is hozzájárul, a magyar állam területén fogyasztott czukor és sör után járó adó részben szinte az osztrák állam pénztárába folyna. A magán személyek által másoknak átengedett czikkek megadóztatását, a törvény kijátszásának, valamint a kereskedelemre nézve hátrányos viszonyok keletkezésének meggátlása igényli, mindazonáltal mellőzhető zaklatások kikerülése végett, csak visszteher mellett átengedett czikkek vétetnek adó alá. A 3. §. az adóköteles személyeket és vállalatokat a törvényjavaslat 2. §-ában meghatározott adóztatási alapnak megfelelőleg határozza meg; a czukor- és kávépótolmány-gyárosokat az 50, illetőleg 12 kilogrammon alóli mennyiségben eladott czukor- és kávépótolmányra nézve úgyszinte a sörfőzdéi vállalkozókat a 25 literen alól elárusított, illetőleg kimért sörre nézve azért kell adóköteleseknek nyilvánítani, mert a mondott mérven alóli elárusitás nem tekinthető többé a saját gyártmányok szükségszerű értékesítésének, hanem inkább az adóztatás elvei szerint adó alá eső kereskedésnek, mely az adó alól annál kevésbbé vonható ki, mert különben a törvény könnyen kijátszható lenne és az adó megtakarítása czéljából, előreláthatólag a kereskedelemre nézve is hátrányos viszonyok fognának fejlődni. A 4. §. az adótételeket szabja meg. Ezekre nézve különbség téíetik a főváros, valamint azon községek között, melyek népessége a 20,000-et meghaladja, illetőleg í0,000 és 20,000 között áll, és azok között, melyek lakossága a 10,000-et meg nem haladja. Ezen külömbség az érvényben álló bor- és kúsfogyasztási-adórendszeraél is czélszerünek és gyakorlatinak bizonyult, és más adótörvényekben is talált kifejezést, s azért a tervezett adóztatásnál is annyival inkább feníartható, mert nagyobb községekben átalábán jobb minőségű czikkek fogyasztatnak, de az ipar- és kereskedelem nagyobb fejlődésénél a lakosság keresete is aránylag nagyobb lévén, méltányos, hogy ezen megkülönbözés az adó mérvében is érvényesüljön. KÉPVH. IROMÁNY. 1878—81. XX. KÖTET. 3