Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.

Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése

774. szám. 59 rálásába, s hogy a magy. kir. vallás- és közoktatási minister által elfogadott felosztási kulcsra és annak eredményére nézve csak arról nyilatkozhatik, illetőleg ugyanazt csak majd akkor fogadhatja el, a midőn a magy. kir. pénzügyi minister neki megígéri, hogy a Horvátországra eső rész a magyar összministerium által minden levonás nélkül reálisan elkülönittetik is. Egyúttal a kir. országos kormány a magy. kir. pénzügyi ministernek a 257. alatti átirat másolatának tanúsága szerint azt válaszolta, hogy nincs oly helyzetben, miszerint a kincstárnak 1.581,521 frt 42 krajczárnyi követelése helyességét elismerhetné, s hogy ezen adósságot semmikép el nem ismerheti és elismerni nem fogja a következő okokból: 1. Mivel a horvát kormány soha el nem ismerte s ma sem ismerheti el, hogy az egykori csász. kir. osztrák kincstár a horvát vallási alapnak kiadásai fedezésére, a mennyiben azok a saját jövedelmei által nem fedeztettek, előlegeket adott volna, hanem csak évi dotatiót, a mire az állam kötelezve volt, s melyet a Cislajtán állam még ma is sok tartományának a vallásalapok hiányának fedezéséül ad, a nélkül, hogy azért holmi megtérítést követelne, s hogy a csász. kir. osztrák állami kincstárnak s illetve jogutódjának, t. i. a magy. kir. állami kincstárnak csak akkor állana jogában holmi megtérítést köveelni a nyújtott állami javadalmazásokért, ha a horvát vallási alap activ volna, a mi pedig akkor, a midőn az ő része elkülönittetik s neki átadatik, nem lehet. 2. Mivel itt semmiféle analóg eset nem áll fenn azon 3.000,000 frtnyi összegnek megtérítése iránt a magyar vallás és közoktatási alapból a csász. kir. állami pénztárba, miről a magy. kir. pénzügyi minister átiratában említést tett, és azon 1.581,521 frt 42 kr. tangens között, melyet nevezett magyar minister megtéríttetni kér horvát részről, mert a magyar vallási alap adóssága nem alapult holmi hiányán ezen alapnak, mely mindenkor és ma is activ, hanem ugyanaz, az által következett be, mivel a moratórium következtében az első években az alattvalói kapocs felbontásával tömérdek kamatok maradtak hátra, mely adósság azonban a moratóriumnak megmoói izjaviti odnosno prihvatiti, kada joj bude kr. ug. ministar financijah obrekao, da ce se Hrvatskoj dopadsi dio od skupne ugarske vlade bezedbitno i realno izlucili i predati, Podjedno je kr. zemalj. vlada glasom privitoga prepisa dopisa pod 25 7. kr. ug. ministru financijah odgovorila, da nije u polozaju priznati izpravnost trazbine erare od 1.581,521 for. 42 né. i da ovaj dug nikako priznati nemoze niti priznati neáe s razlogah: 1) sto hrvatska vlada nije nikada smatrala, niti danas nemoze smatrati, da je nekadasnji c. k. austrijski erar hrvatskoj vjerozakonskoj zakladi za namirenje njezinih izdatakah, na koliko nebjahu pokriti vlastitimi dohodci, podavao predujmovah vec samo godisnju dotaciju na koju je drzava obvezana bila, i koju cislajtanska drzava i danas mnogim provincijam u svrhu namirenja nanjka bogostovnih zakladah daje bez da u to ime kakav povratak trazi, te da bi c. k. austrijskomu drzavnomu eraru i njegovomu pravnomu nasliedniku to jest kr. ug. drzavnomu eraru tad istom pravo pripadalo zahtievati naknadu pruzenih drzavnih dotacijah, kad bi hrvatska vjerozakonska zaklada aktivna bila, Sto ista niti, kad se joj njezin dio i izluci i predade, biti nemoze. 2) sto neobstoji tu nikakova analogija izmedju povratka onih 3.000,000 for. iz ug. vjerozakonske i naukovne zaklade u c. kr. drzavnu blagajnu koju je kr. ug. ministar financijah u svom dopisu spomenuti one tangente od 1.551,521 for. 42 ne. koju isii ug. ministar trazi kao naknadu od hrvatske, jer se dug ug. vjerozakonske zaklade nije osnivao na kakav manjak te zaklade, koja je vazda bila i je sada oktivna, veó je nastao time, sto su uslied moratóriuma u prvih godinah po ukinutju podanicke sveze zavstale ogromne kamaté, nu koj dug bje po ukinutje moratóriuma i dopitanju urbarialskih odstetah bez ustrba temeljne glavnice vjerozakonske zaklade