Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.
Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése
60 774. szám. szüntetése után s az úrbéri kárpótlások megtérítésével (a kártérítések megállapításával) a vallási alap alaptőkéjének csorbítása nélkül könnyen kiegyenlittetett; míg a horvát vallási alap az állami dotatiót a maga állandó deficzitjének kiegyenlítése czéljából s minden kilátás nélkül a megtérítésre kapta. 3. mivel a kir. országos kormány el nem ismerheti a magy. kir. pénzügyi minister követelésének liquid voltát azért, mivel az 1868. évi állam (köz) jogi kiegyezési törvény XXX. czikkében s az 1873. éri kiegyezési revisióuál XXXIV. czikkében csak a horvát, sziavon s a magyar alapok közti leszámolás van kimondva, nem pedig a leszámolás kir. állami kincstárral: ennélfogva a kir. országos kormány teljes joggal azon véleményben van, hogy az 1868. és 1873. évi közjogi kiegyezés által, mely a pénzügyi egyességet is átöleli, hatályon kívül helyeztettek az absolut időből való összes követelések és ellenkövetelések; 4. mert ha az egykori centralisált absolut osztrák államtól a pénzügyi kiegyezésnél a pacziszczensek között fel volt. osztva a leltár, a jogosság azt kivánja, hogy a horvát autonómiának kiszolgáltassanak azon activák, melyek az autonóm ágakra esnek, melyek neki szólnak, miután a kir. országos kormány az autonóm kormányzat összes ágazatában az állami hatóságot képviseli, az általános jogi alapelvek szerint pedig az állami élet azon ágazataiban az adósság consolidatiója keletkezett; 5. mivel a horvát-magyar vallási alapnak, a mig az közös, kötelességében áll tekintet nélkül az elkülönítendő Horvát tangensre, Horvátország cultus szükségleteit fedezni; s ha az emiitett vallási szükségleteket 1848. évtől kezdve 1867. évig a közös horvát-magyar vallási alapok helyett az akkori csász. kir. állami kincstár fedezte, ezen adósságnak kért megtérítése csak is a közös horvát-magyar vallási alap terhére eshetik, nem pedig az elkülönítendő horvát tangensre ; végül 6. mivel a közösen kezelt objectumnak elkülönítésénél az illető résznek csonkitlanul, azaz hiány nélkül kell átadatnia; ha pedig azon objectumnak felosztása, akár a magyar korona alatt lahko izplaíeu, docim je hrvatska yjerozakonska zaklada drzavnu dotaciju u svrhu namirivanja svoga trajnoga manjka i bez izgleda na povreták dobivala. 3) jer kr. zemalj. vlada nemoze priznati likvidnost trazbine kr. ug. ministra financijah stoga, sto je drzavopravnom nagodom od g. 1868 zak. 6l. XXX i, revizijom nagode od god. 1873 Cl. XXXIV samo obraeun izmedju hrvatskoslavonskih i ugarskih zakladah izveóen, ne pako sa c. kr. drz. erarom, pa stoga drzi kr. zemalj. vlada podpunim pravom, da su drzavopravnom nagodom od g. g. 1868. i 1873. koju i financijalnu nagodu obsize izvan kríeposíi stavljene sve trazbine i protutrazbine iz absolutnoga dóba; 4) jer, ako je od nekadasnje ceutralisivaue absolutne austríjske drzave kod financijalne nagode inventar razdieljen bio medju paciscente, zahtieva pravednost, da se hrvaískoj samoupravi izruce ona aktíva, koja doloze na autonomne grane, kője su njoj urucene, posto kr. zemaljska vlada u svih granah autonomne uprave reprezentira drzavnu vlast, a po obőih pravnih temeljnih nacelih nastala je u onih granah drzavnoga zivota konsolidacija duga; 5) sto hrvatsko-ugarskoj vjerozakonskoj zakladi, dok je ista zajednjőka primadlezi duznost, bez obzira na izluűit se imajuáu hrvatsku tangentu bogostovne potrebe Hrvatske pokrivati a ako je spomenute bogostovne potrebe od g. 1848 do 1867 mjesto zajednicke hrvatsko-ugarskevjerozakonske zaklade pokrivao tadasnji c. kr. drzavni erar, moze zahtiovani povratak tóga duga pásti jedino na teret zajedniőke hrvatsko-ugarske vjerozakonske zaklade a ne na izluőit se imajuőe hrvatske tangente konaőno. 6. sto se kod izluebe zajednicki upravlena objekta mora dotieni dio neokrjen to jest bez manjka predati, ako se pako kani dióba tóga objekta preuzeti budi prema brojü pod ug.
