Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.

Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése

28 774. szám. a küldöttség felsorolni azon jövedelmeket, a melyek a Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok jövedelmeiből az autonóm és közös kiadások fedezése végett százalékos megosztás alá esnek, úgy a multat, mint a jövőt illetőleg. Mindenek­előtt azon legfontosabb kérdés megvizsgálása merül fel a küldöttség előtt : vájjon a dohány, só, bélyeg és sorsjáték közvetett adói, melyek a polgárosított határőrvidékből az államkincs­tárba folytak, a fentemiitett százalékos megosz­tás alá eső jövedelmek sorába tartoznak-e? Az 1878. évig bezárólag, tehát teljes tiz éven át •— mint a magyar tisztelt küldöttség is tudni fogja — a polgárositott határőrvidék emii­tett jövedelmei úgy a közös, mint az autonóm költségvetésben is ki voltak tüntetve a rájuk eső százalék arányában. Mi azon meggyőződést tápláljuk, hogy a magyar és horvát kormány a magyar és a horvát országgyűlés által köve­tett ezen hosszú gyakorlat nem puszta véletlen­nek, könnyelmű hibának, hanem a megállapított kiegyezési törvény intentióinak tulajdonítandó. Magyarország és Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok pénzügyi szerződése az utób­biak jövedelmén nyugszik. Ezen jövedelmek alapján vettetett ki a közös és az autonóm kiadások fedezésére a százalék. Mindaz, a mi a pénzügyi egyezség megkötésének idejében mint Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok jövedelme volt világosan fölemlítve, lényeges és változhatlan részét képezi a kiegyezésnek, mely megdől, mihelyt ezen alapjától megfosztatik. |./ Azon jövedelmek közt 1-/., melyek már 1867-ik évben is alapjául szolgáltak a magyar korona és ő Felsége többi országai (király­ságai) és tartományai között kötött kiegye­zésnek, fölemlittetnek a határőrvidék jövedelmei is az előbb említett országok részén, és ámbár abban az időben a határőrvidék a kiegyezésből ki volt zárva, számba vétettek ezen országok adó­képességének és a monarchia közös kiadásaihoz való járulásának megállapításában. Azon jöve­delmek ugyanazon kimutatásai, melyek a magyar állam quotájának kiszámítására segítségül szol­gáltak, későbben a Magyarország és Horvát­2'/- ország 2-/. közti pénzügyi kiegyezés megálla­smatra ovaj odbor svojom duznosti izbrojiti one prihode kraljevinah Dalmacije, Hrvatske i Sla­vonije, o kojih za proSlost i buduőnost yalja biti u podpunoj izvjestnosti, jesu li do sada pod­padali i imaju li u napried podpadali razdiobi postotaka medju pokriőe autonomnih i pokrice zajedniőkih poslova. Prije svega tu mu se samo sobom kano najvaznije podaje izpitavanje i raz­jasnjivanje, jesu li ove vrsti prihodi od neiz­ravnih poreza od duhana, soli, biljegovine, i lutrije, koji su iz razvojaőene krajine u blagajnu ulazili. Sve to godine ukljuőno 1878, dakle punih deset godinab, kako je jamacno poznato postova­nomu odboru ugarskomu, spomenuti prihodi iz razvojaőene krajine bili su uvrséivani u preli­minare zajedniőki i autonomni, u svaki s dotiő­nimi postotci za pokrice zajedniőkih i autonomnih potrebstina. Je li ova dugotrajna praksa izvad­jana slozno od ugarske i hrvtske vlade, od ugarskoga i hrvtskoga sabora bivala pukim sluzajem, lakoumnom bludnjom, ili je imala os­biljan osnov zakoná? Financijalni ugovor medjukraljevinom Ugars­kom i kraljevinami Dalmacijom, Hrvatskom i Slavonijom osnovan je na prihodu ovih posljednjih. Od tóga prihoda ustanovljen je postotak na skupne i autonomne potreMtine. Sto godje dakle u vrieme ugovaranja financijalnih odnosajah bilo uvrSteno u prihod kraljevina Dalmacije, Hrvatske i Slavonije, jest bitna i nepromjenljiva sastavina same nagodbe, koja se i sama mora srusiti, őim joj se odmakne ovaj temeljni kamen. No medju prihodi, koji vec godino 1867 1 7. sluze za temelj financijalnoj nagodbi medju zemljami krune ugarske i ostalimi kraljevinami i zemljami Njegova VeliCanstva, nalaze se spo­menuti prihodi iz krajine navedeni na strani prvih zemalja, ter suodluőuju u odmjeri njihove porezne snage i njihove duznosti u pokricu zajedniőkih ukupnoj monarkiji poslova, premda je u ono dóba krajina jos posve izuzeta iz nagodbenih ugovara. Isti pako izkazi onih prihoda, koji su pomogli pronaci primosbenu svotu za pokrice zajedniőkih poslova ukupne monarskije, sluzili u godinu dana kasnje dogovorom s financijalnoj nagodbi medju Ugarskom i Hrvatskom, 2 '/.

Next

/
Thumbnails
Contents