Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.

Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése

774. seám. 29 jutásában is alkalmaztattak és kulcs gyanánt szolgáltak az autonóm szükségletek és a hozzájárulási quota százalékának meghatározásában. Ugyanezen kimutatások állottak 1873. évben is mind a két regnicolaris küldöttség rendelkezésére 37., és azon jövedelmek közt, melyek az autonóm és a közös szükségletek százalékos arányára nézve döntenek, ismételve és stereotyp módon előfordulnak az emiitett határőrvidéki jövedelmek. Ezek ismétlődnek Magyarország minden előirányzatában is 1867-től 1871-ig, noha a határőrvidék még mindig a hadügyi ministerium igazgatása alatt állott, és 1873-tól 1878-ig szakadatlanul, midőn a határőrvidék a magyar korona országainak tényleg visszaadatott, az emiitett jövedelmek, úgy a közös, mint az autonóm előirányzatban 55%, illetőleg 45%-al szerepelnek. Határozottan ki kell zárnunk azon föltevést, hogy három regnicolaris küldöttség, és pedig a magyar és az osztrák, melyeknek tanácskozásai alapul a csász. kir. statistikai központi bizottságnak a kérdéses határőrvidéki jövedelmeket világosan kimutató táblázatai és évkönyvei szolgáltak, — továbbá, hogy az első és második magyar-horvát regnicolaris küldöttség, melyek tanácskozásai a magyar pénzügyminister adatain és előirányzatain alapultak, mely utóbbiakban az egyenes adókból, illetékekből stb. eredő határőrvidéki jövedelmek, azaz a határőrvidéki jövedelmeknek a zágrábi főhadparancsnokság által kezelt kategóriája el vannak ugyan különítve, azonban elkülönítve nincsenek a határőrvidék közvetett adóiból folyó azon jövedelmek, melyeket a zágrábi pénzügy igazgatóság kezel, — hogy e küldöttségek mondjuk, ne lettek volna tisztában, mily alapokon hozatott létre a pénzügyi megegyezés. Határozottan ki kell zárnunk azon föltevést, hogy az emiitett határőrvidéki jövedelmeket illetőleg azon fáradhatatlan, körültekintő, éles eszű férfi tévedésben lett volt, ki , annyi éven át volt a magyar képviselőház pénzügyi bizottságának s 1873. évben a regnicolaris küldöttségnek is előadója, s a ki a horvát regnicolaris küldöttségnek oly behatólag, oly részletesen mutatta ki, mily összegek álltak Horvátországnak rendelkezésére saját autonóm szükségleteinek 1873-ig fedezése czéljából; — mennyit ter su pomogli uglaviti prinosbenu svotu i odmjeru postotaka. nuzdnih za pokrice autonomnih potrebstina. Isti izkari sluze godine 1873 3 7. 3'/. obim kraljevinskim odborom, ter medju onimi prihodi, koji odlucuju odmjeru postotaka za autonomne i zajedniflke potrebe, jednako se i stereotipno ponavljaju spomenuti prihodi iz krajine. Isti prihodi povracaju se od godine 1867. stalno do godine 1871. u proraöunu Ugarske, premda krajina jos stoji pod upravom vojnoga ministra, a od godina 1873. neprekidno do godine 1878, gdje je krajina veé povracena zemljam krune ugarske, ponavljaju se spomenuti prihodi stalno pravilno u zajedniőkom i autonomnom budgetu sa 55% u zajednicke, sa 45% u autonomne svrhe. Je li dakle dopustena supozicija, da nisu zuali, na kakovih prihodih ugovaraju i osnivaju financijalnu nagodbu tri put sazvani kraljevinski odbori, prvi put ugarski i austrijski, imajuc za podlogu statistiöke tabele, sastavljene po. c. kr. srediSnjem statistiőkom povjerenstvu, i godísnjake istoga povjerenstva, u kojih se spomenuti prihodi iz krajine narofiito izticu drugi pako i treői put kraljevinski odbori ugarski i hrvatski, kojim za podlogu sluze podatci i proracuni ugarskoga fmancijalnoga ministarstva, u kojih se izlaöuju krajiski prihodi od izravnoga poreza, potrosarine, pristojba itd; to jest one vrsti prihoda krajiSkih, s kojimi upravlja zagrebaőko vojno zapovjednictvo; zatim se pravilno izluőuju soi prihodi onih dielova bivse krajine, koji su sjedinjeni pod provincijalnom upravom; ali se neizluőuju oni prihodi od neizravnih krajiskih poreza, kője rukovodi zagrebaőko financijalno ravnateljstvo ? Je li dopustena supozicija, da je glede spomenutih prihoda iz krajine mogao u bludnji biti onaj marljivi, toőni, obzirni i pronicavi muz, koji je tolike godine bio referent u financijalnom odboru ugarskoga sabora i referent kraljevinskoga odbora godine 1873., te je umio toli obsirno inatanko razloziti hrvatskomu kraljevinskomu odboru, koliki je Hrvatska za nutarnju samoupravo dobivala prihod do te godine, koliki bi dobivala, da nije ugovoreni pausalni sistem nagodbe udario neprekoraóivu granicu njezinu autonomnu pokricu, no koliki tim veói dobirati ce od sele, gdje se pausalni sistem preobrazuje u percentualni, pa kraj-